Bejelentkezés|| Regisztráció
Új jelszó
Iratkozz fel
hírlevelünkre!
GYIK







A Megbékélés Chartája
II. Rákóczi Ferenc Alapítvány - Magyarságismereti Mozgótábor
Népszavazás-kalkulátor!
Legyen-e, s ha igen, milyen legyen a népesedéspolitika Magyarországon?
Egy biztosító - több biztosító az egészségügyben? A Magyar-Hon-Lap saját sorozata
KDNP
MKDSZ
IKSZ
FIDESZ
FIDELITAS
FIT
Európai Néppárt
ENP-ED MAGYAR DELEGÁCIÓ
Írj a magyar EP-képviselõknek!
Pesty László: Megsebzett Ünnep
Demokrata Online
Szövetség
ORBÁN VIKTOR
Árkád Szépirodalmi és Mûvészeti folyóirat
Dinnyés József daltulajdonos
Magyarok Háza
A szabad vasárnapért
Kismama bérlet
MTI
Magyar Krónika
Letölthető könyv:

Több írásból álló kötet, mintegy a közép-európai együttélés olvasókönyve.

Creative Commons Licenc
A Magyar-Hon-Lap cikkei a CC - Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! Licenc feltételeinek megfelelően felhasználhatók.

Felhőkép
Idõjáráselõrejelzések
Idõjárás elõrejelzés
A Magyar-Hon-Lap RSS csatornái
Hírlevelek
Hozzáadás a Google kezdõlapjához
Twitter






Bérkalkulátor
Mennyi az annyi? Bérkalkulátor a Magyar-Hon-Lapon!



Ez volt a vizitdíj-útmutató


Sajtó
Nagyon hasznos
Küldj SMS-t
Kultúra
Szótárak
KERESZTÚT
Népszavazás 2004

Átváltók

Panoráma
csak egy kattintásra!

Mit látsz az égbolton?
Be szép a Világ!
Web kamerák

Gazdaság
Tözsdeinformációk - Központi Statisztikai Hivatal- OECD statisztika - MNB

Hazai közélet - Egyesületek
1000 év törvényei
Parlament- KormányzatPártokFidelitasIKSZHatárontúli Magyarok Hivatala
Közvéleménykutatások - Választási Hivatal - KÜM EU vonal

Nemzetközi közélet - Egyesületek
Európai Unió - Európai Parlament - Európai Néppárt - Európa Tanács - CDU - Brit Nagykövetség - Capital Commentary -
Magyar Koalíció Pártja - RMDSZ - VMSZ - Magyar Emberjogi Alapítvány

Turisztika - szórakozás
Hotelek - Falusi turizmus - Utazás - Erdély - Hannover EXPO 2000 - WorldGuide - PlanetWare - Világlátó

Internet
Keresõk - Ingyen E-mail lehetõségek - Ingyen WEB-helyek - Virusirtók

Hit - vallás
Biblia
Katolikus - Magyar Katolikus Egyház - Könyvtár - Vatikán - Napi igeliturgia - Virtuális plébánia - Gyulafehérvári érsekség - Gyomaendõdi iskola - Igen c. folyóirat - HÁLÓ - Szeged Rókusi Plébánia - Dunaharaszti és Taksony plébániái - Szent Család Plébánia
Zarándok
Görögkatolikus - Parochia
Református - Parókia.net - Pasarét
Evangélikus - Magyar Evangélikus Egyház
Unitárius Unitárius Egyház -

Egyéb - Hirdetések
Álláshirdetések - SZJA és 1 %

Nyomtatás E-mail
További cikkek a kategóriában: Közélet
2006. October 13.

 A demokrácia feszültségei - legalitás és legitimitás

A demokrácia fogalma képlékennyé válik napjainkban Magyarországon, mivel a hatalom, a javak és a privilégiumok egyenlõtlen elosztása gyõzedelmeskedett az állampolgárok méltányos teherviselése fölött. A következmények: feszültségek a demokratikus magatartás politikai és morális indokolása, (' a hatalomgyakorlás a nép által és a népért' elve) és a többségi elv, illetve a lehetséges kompromisszumok között. Feszültségek keletkeznek továbbá törvényesség (legalitás) és legitimitás között.

Elemzés:

Amennyiben egy politikai párt a parlamenti választásokon a parlamenti mandátumok 50%-át plusz 1 szavazatot tudhat magáénak, kormányzati pozícióba kerül - a többségi elv alapján. Ha egy ilyen nyertes úgy dönt, hogy koalícióra lép más pártokkal, könnyen megszerezheti a kétharmados többséget a törvényhozásban, ami az Alkotmány megváltoztatását is lehetõvé teszi. Példa erre az 1994-ben hivatalba lépõ koalíciós kormány, amely kétharmados többséggel bírt a magyar törvényhozásban. (Talán Horn Gyula akkori miniszterelnök politikai bölcsességének köszönhetõen, a szocialista-szabaddemokrata kormány nem élt vissza túlzott mértékben ezzel a helyzettel. Megváltoztatták - elõnyükre - az önkormányzatokról szóló törvényt, de nem tettek kísérletet az alkotmány érdekeik szerinti alapvetõ megváltoztatására.)

Az elmúlt 16 évben a demokratikusan megválasztott kormányok két vagy három párt koalícióiként mûködtek. Az uralkodó nézet szerint a parlamenti többség léte biztosítja a kormány törvényességét (legalitását) és legitimitását. Az alkotmány értelmében Magyarországon a kormányt nagyon nehéz megbuktatni. A konstruktív bizalmatlansági indítvány értelmében ugyanis nem elég a parlamenti többség elvesztése, hanem a kezdeményezõ ellenzéknek meg kell szereznie a többség támogatását a megnevezett új miniszterelnök-jelölt megszavazásához is. Ilyen helyzet még nem volt az elmúlt 16 évben. A jogszabály természetesen nem tesz különbséget legalitás és legitimitás között. Kétségkívül a törvényesség nélkülözhetetlen összetevõje a legitimitásnak, de ez utóbbi tágabb fogalom, amelybe beletartozik a kormányzók és egyes cselekedeteik politikai és társadalmi elfogadottsága vagy elutasítása.

A bonyolult választási törvényeknek tulajdoníthatóan a magyar választási rendszerben beépített legitimitás-deficit van, ami a közjogi törvényesség létrejöttének módjából ered. Az elmúlt 16 évben a részvétel a parlamenti választásokon csak háromszor haladta meg a szavazásra jogosultak számának 2/3-át, és a legmagasabb részvételi arány sem volt több 80%-nál. Az önkormányzati választásokon és a népszavazásokon a részvétel alacsonyabb volt (kb. 50%), míg az Európa Parlamenti választásokon éppen csak elfogadható (38%). A parlamenti választások nagy nyertesei általában azok a pártok, amelyek a leadott szavazatok 30-45%-át megkapják, beleértve a töredékes kompenzációs szavazatokat is. Ezen eljárás eredményétõl függõen egy párt akár a parlamenti mandátumok abszolút többségét is biztosíthatja magának.

A beépített vagy rendszer-specifikus legitimitási deficit tehát a magyar választási rendszerbõl következik. Ha ugyanis az általános parlamenti választásokon a részvétel 2/3-os arány körül van, akkor nagyjából 5,4 millió állampolgár gyakorolja szavazati jogát. Volt rá példa, legutóbb a 2006-os áprilisi parlamenti választások alkalmával, hogy a különbség az elsõ és második helyezett között néhány tízezer szavazat volt, azaz mindkét párt több, mint két millió szavazatot kapott, összesítve kb. 4,5 milliót. A többi szavazaton a kisebb pártok osztoztak. A mindenkori nagy gyõztes támogatottsága a választások során az összlakosság számát véve alapul legtöbbször nem nagyobb, mint 25%. Hivatalba lépését követõen azonban minden kormány intézkedései a lakosság egészét érintik, beleértve azokat az állampolgárokat is, akik koruk vagy egyéb okok miatt nem jogosultak szavazni, politikai passzivitás okán nem járultak az urnákhoz, vagy a gyõztes párt ellen szavaztak.

A legalitás szempontjából a helyzet egyértelmû, ám a - tágabban értelmezett - legitimitás gyorsan elõtérbe kerül, és különösen akkor válik vita tárgyává, ha a kormány megszorító intézkedéseket fontolgat vagy vezet be. Ilyen helyzet van napjainkban. Az elmúlt évekhez képest a különbség az, hogy a legitimitás kérdése a politika és közélet középpontjába került - a titkos miniszterelnöki beszéd következtében szokatlanul élesen.

Két módszer alkalmazható a rendszerbe beágyazott, bármikor aktivizálható legitimitási deficit korrigálására.

Az elsõ a könnyebb: a kormány túlköltekezéssel megpróbálja 'megvesztegetni' a lakosságot (fizetés- és nyugdíjemelések által, illetve tartózkodással az alapvetõ reformoktól a szociális és más elosztórendszereket illetõen). Ilyen esetekben az ellenzék többnyire olyan további ígéreteket tesz, amelyek nagyrészt teljesíthetetlenek. (Az egyetlen kivétel a Medgyessy-kormány volt, mely a 2002-es választásokat követõen kitartott eltúlzott ígéretei mellett, azokat teljesítette, azóta is megoldhatatlan költségvetési hiányt okozva ezáltal. Medgyessy Péter miniszterelnököt belsõ puccsal távolították el a hatalomból. Megsértette a bejáratott íratlan szabályokat, hiába járt jól ideiglenesen a lakosság egy része a kormány intézkedései nyomán.) A rendszerspecifikus legitimitási deficit folyamatos korrekciójának másik útja sokkal bonyolultabb. Hosszú és fájdalmas egyeztetéseket feltételez a legszélesebb körû politikai és társadalmi szereplõkkel, annak érdekében, hogy konszenzus jöjjön létre a tervezett kormányzati döntésekrõl.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kormánya egy harmadik utat választott. A megszorítások és reformok programját a háttérben készítette elõ, s bevezetésüket kizárólag parlamenti többségére - legalitására - alapozva képzeli el, egy elterjedt kiszólás szerint 'izomból'.

A magyar koalíciós kormányok eddig sem voltak mentesek a legitimitási kockázatoktól. A politikai szükségszerûség többnyire felülírja a tiszta legitimitás megõrzésének igényét. Antall József kormánya, az elsõ, mely szembesült a demokrácia próbájával, parlamenti többségre támaszkodó, legális kormány volt. 1990 õszén az úgy nevezett 'taxis blokád' több napra megbénította a magyar fõvárost és részben az országot. Az akkor ellenzékben lévõ SZDSZ néhány vezetõje - a benzinár emelésére hivatkozva - az utcai barikádokon hívott fel mindenkit az Antall-kormány megbuktatására. Az SZDSZ perspektívájából a kérdés a kormány legitimitása, s nem legalitása volt.

A Horn-kormány által 1995-ben bevezetett megszorító intézkedések bevezetésük óta vita tárgyát képezik. Mindazonáltal annak idején az ellenzék folyamatosan a kormány legitimitását, s nem legalitását kérdõjelezte meg. Ám három év kellett ahhoz, hogy a kormány megbukjon - demokratikus választásokon.
A szocialista-liberális ellenzék sem tett másként 1998 és 2002 között. Többek között azt állította, hogy az Orbán-kormány együttmûködik a szélsõjobb politikával, továbbá alapvetõen antiszemita, idegengyûlölõ, nacionalista és irredenta, következésképpen szükségszerûen növeli a feszültséget a szomszéd államokkal, az európai partnerekkel, s általában a nemzetközi közösséggel. Orbán Viktor a zökkenõmentes kormányzás érdekében rákényszerült a Torgyán József által vezetett kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum örököseinek beemelésére a kormányzásba.

Miniszterelnöksége idején naponta szembesült egyik-másik kormányzó partnere legitimitás-deficitjével. Az akkori ellenzék sem kérdõjelezte meg a kormány legalitását, annál inkább legitimitását.

A jelenlegi helyzet azonban egy kissé különbözik az eddig említettektõl. Gyurcsány miniszterelnök ' lebukott'.

Nyilvánosságra került májusi beszéde széles körben ismertté vált Magyarországon és külföldön. Legitimitás-vesztése azzal járt - egyebek mellett -, hogy az önkormányzati választásokon számos, hosszú ideje hivatalban lévõ és esetleg jól teljesítõ polgármestert és képviselõt büntettek meg a szavazó állampolgárok - a miniszterelnök hitelvesztését követõen. Az emberek állást foglaltak, az ország 'vörösbõl narancsszínûvé' vált az önkormányzatok szintjén. A budapesti választási eredmények - ahol az eddig elsöprõ gyõzelemhez szokott Demszky Gábor kevesebb, mint két százalékkal nyert és az õ egyetlen szavazatával lett szocialista-szabaddemokrata többség a fõvárosi közgyûlésben - megerõsítik a fenti értékelést.)

Gyurcsány Ferenc kormánya az alkotmányos rendbe illeszkedik, viszont néhány hónap alatt elveszítette szavahihetõségét, azaz legitimitásának jelentõs részét. (Számos példa akad arra Közép- és Kelet-Európa legújabb történelmében, hogy törvényesen megválasztott kormányok hetek vagy hónapok alatt elveszítették legitimitásukat, s ennek eredménye tömeges tiltakozásokban, sztrájkokban öltött testet.) Ám a jelenleg kormányon lévõ koalíciót - megnyilatkozásaik szerint - nem foglalkoztatja a legitimitás kérdése.

A jelenlegi kormányzó pártok értelmezési harcot folytatnak a demokrácia fogalmáról. 'A mi demokráciánk a demokrácia, ez pedig nem egyéb, mint a parlamenti többség' - állítja Gyurcsány Ferenc és ismétlik a kormánykoalíció politikusai. 'Az utcának (értsd: a népnek) ebbe semmi beleszólnivalója nincs.' A Fidesz ugyanakkor - a demokratikus eszközök igazi õrzõje szerepében - azt hangoztatja, hogy legitimitás nélkül nincs demokrácia, hiába a legalitás, a parlamenti többség. Ám mivel a parlamenti többség nemcsak illegitim, hanem a miniszterelnök által bevallottan is 'hazugság útján' jött létre, bármikor kérdésessé válhat a politikai közbeszédben jogszerûsége, vagyis legalitása is.

Következtetés:

Sajátos, és nemcsak Magyarországot, hanem a régiót is általánosan jellemzõ politikai csapda, hogy nemcsak a mindenkori ellenzék kérdõjelezi meg a kormány legitimitását, hanem - meglepõ módon - a kormánypártok is mindent megtesznek az ellenzék legitimitásának kétségbevonására. A címkézés kétirányú. Mindez nemcsak a demokratikus intézményeket ássa alá, hanem a lakosság bizalmát is a demokráciában. Arra a kérdésre, hogy mi legyen a magyar demokráciával - a moralitás, önkorlátozás, méltányosság és olyan értékek melletti elkötelezettség alapján, amelyek nem járnak közvetlen anyagi gyarapodással - a választ a köztársasági elnök próbálta megadni, hitet téve a fenti értékek mellett, s akinek október 1-jei, urnanyitás elõtti beszédét a koalíció politikusai lényegében elutasították. Ez volt a köztársasági elnök elsõ komoly kísérlete a részben a legitimitás-deficitbõl eredõ politikai válság áthidalására.

forrás: Budapest Analyses No. 111.