A Kereszténydemokrata Estek következő állomása Kunszentmiklós, a meghívott előadó Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes, a KDNP alelnöke volt. Az eseményen részt vett Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnöke, dr. Salacz László országgyűlési képviselő, dr. Mák Kornél, a KDNP Bács-Kiskun Vármegyei Szervezetének elnöke, valamint sok helyi kereszténydemokrata aktivista és civil is.

Rétvári Bence belügyminiszter-helyettesként nagyon közeli és pontos képet vázolt fel a déli határon jellemző migrációs helyzetről a jelenlévőknek. A baloldali-liberális főáram narratívájával szemben korántsem „békés menekültek” érkeznek, hanem szinte harci helyzetek alakulnak ki. A magyar és a szerb rendőrök is teljes védőfelszerelésben vannak ott, e nélkül ugyanis súlyos, akár halálos sérüléseket is elszenvedhetnének. A migránsok több száz millió forintos kárt okoznak folyamatosan, a harciasabbnál is harciasabbak. Bár ezt az európai fórumokon kevesen merik nyíltan kimondani, de nyilvánvaló, hogy egy másik kultúrából érkeznek az európai törvények szándékos megsértése céljából. A tömeges, illegális migráció hosszabb távon kontinensünk kultúrájának, társadalmi berendezkedésének megváltozását eredményezi, illetve erre irányul – szögezte le a belügyminiszter-helyettes.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, hogy a migrációnak lenne békésebb útja is: az érintett térségekből 200 ezer forint körüli összegért már lehet repülőjegyet venni az európai nagyvárosokba, ott kitölteni a megfelelő okmányokat, munkát vállalni, beilleszkedni a fogadó társadalmakba. Az embercsempészek ezzel szemben 5-10 ezer eurót (2-4 millió forintot) is elkérnek egy „fuvarért” fejenként, így egy kisbusznyi ember már valóban tetemes hasznot jelent számukra. Nem csoda, hogy az embercsempészet a prostitúció és a kábítószer mellett a nemzetközi bűnhálózatok kitüntetett üzletágává vált, és hogy akár fegyverrel is megvédik az értékes „árut”. Nem az jön tehát, akinek nincs pénze, hanem aki kifejezetten ilyen módon akar bejutni Európába, a migránsoknak ráadásul gyakran a már itt élők dobják össze a pénzt, akiket sok nyugat-európai országban segélyeznek. Végső soron tehát az európai adófizetők finanszírozzák a migrációt, miközben az embercsempészek meggazdagodnak – szögezte le Rétvári Bence.

Ezért van nagy jelentősége annak a médiában is hallható fejleménynek, hogy az embercsempészet szervezésében az afganisztáni tálibok vették át az irányítást. Ez az ún. „hawala rendszer”, vagyis hogy a kiinduló országban „bizalmi számlákon” helyezik el a csempészek díját. Ezért is van minden migránsnál mobiltelefon, mert az részállomásokon így be tudnak jelentkezni, és akkor a pénz arányos részét már utalják is az embercsempészeknek ezekről a számlákról. Az utóbbi időben a déli határon tapasztalható lövöldözés is ezzel – a piac újraelosztásával – függ össze. És mivel egyre szervezettebbek, egyre nehezebb felszámolni ezeket a nemzetközi csempészhálózatokat – világította meg a jelenség hátterét a KDNP alelnöke.

Svédországban, ahol a határokat nem védik megfelelően, ugyanezek a bandaháborúk és erőszakhullám már az ország nagyvárosaiban zajlanak. A svéd rendőrök beszámolói szerint ma már naponta vannak ilyen összecsapások, amivel a jóléti állam igényeire szabott rendőrség egyszerűen nem tud lépést tartani. Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy ezeket a témákat a különböző brüsszeli fórumokon nagyon nehéz szóba hozni, mint ahogy a „keresztény” és a „béke” szavak is tabusítva lettek – ezért is volt olyan nagy dolog, hogy kontinensünk és a világ legfontosabb vallási vezetője, Ferenc pápa is egyértelműen kiállt ezen értékek mellett.

A brüsszeli intézményrendszer kettős mércéjével és egyoldalúságával kapcsolatban azt is elmondta Rétvári Bence, hogy egy kávészünetnél rövidebb idő alatt fogadták el a kvóták szerinti szétosztás elvén alapuló új migrációs paktumot konszenzus nélkül, úgy, hogy a résztvevő belügyminiszterek a végső szövegtervezet kb. 5 perccel az ülés előtt kapták kézhez. Aki pedig felemeli a hangját az ilyen eljárásokkal és a brüsszeli meg az amerikai elit kedvenc témáival szemben (migráció, gender, háború), az számíthat a megbélyegzésre, a lejáratásra, a balliberális sajtó kemény támadásaira. A migrációs paktumot azért is erőltették ennyire, mert félnek attól, hogy a jövő évi EP-választásokon a „populista” erők (tehát a választók által támogatott politikusok) több teret nyernek, így még nehezebb lesz keresztülvinni a saját elképzeléseiket – mondta Rétvári Bence.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette, hogy a gender vagy LMBT-lobbi ugyanígy működik, mára szinte valláspótlékká vált. Példaként említette, hogy nyugati útjai során mindig megnézi, hogy hányan is használják ténylegesen a gendervécéket, de szinte senki se megy be oda. Nem is világos, hogy a 64 genderből éppen kinek szól. A lopakodó jogalkotásra pedig jó példa, hogy az internethez való hozzáférést is fel szeretnék venni az alapjogok közé, amiről a digitális korban akár konszenzus is kialakulhatna, de a tervezetben külön kiemelik az LMBT-személyek ilyen irányú igényeit. Ha a józan ész alapján valaki megkérdezi, hogy mégis hogyan korlátozzák épp az LMBT-személyek hozzáférését (amely nemek létezését ugye a magyar törvények nem ismerik el), akkor bizton számíthat a „sötét középkor”, „homofób” és hasonló jelzőkre. Ilyen légkörben zajlanak tehát a brüsszeli fórumok politikai vitái – ismertette Rétvári Bence.

A KDNP alelnöke a nemzeti, keresztény identitás erősítésének és megőrzésének a fontosságáról is beszélt. „Európában az ateista is keresztény”, de „az identitás nélküliség nem identitás” – jelentette ki. A gondolatot kifejtve elmondta: a kereszténység és a magyarság tartósabb valóságok, mint a gyorsan változó birodalmi központok. Ezért fontos egymás megerősítése a kereszténydemokrata esteken. Ez a mi világnézetünk, ez tartja meg Európát – hangsúlyozta Rétvári Bence, kitérve még a baloldali sajtóban sokat támadott Nemzeti alaptanterv identitáserősítő irányultságára is. Zárszavában elmondta, hogy harcolni, küzdeni a számunkra fontos értékekért minden korszakban szükséges, ma elsősorban nem fizikai, hanem szellemi harcot kell megvívnunk.

Az összefoglalót írta: Hojdák Gergely

Fotó: Monori Marcell