A 6. Kerkai Est fő vendége Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter volt, akinek frappáns, szókimondó stílusát nagyon értékelte a főleg fiatalokból álló közönség. A közéleti rendezvény telt házzal zajlott.

Az est kulturális részében a Fuvalom együttes a magyar vallási népzene világát idézte meg. Szőcs Mária Stella és Okos Viola Éva, bár még fiatalok, stílusuk máris eredeti és egyéni.

Lelki útravalóval ezúttal Gájer László atya, a PPKE tanszékvezető egyetemi tanára szolgált. A keresztényeknek mindig keresni kell a békés párbeszéd lehetőségét, de nem szabad feladni az értékeinket – hangsúlyozta rövid, de tudományos megalapozottságú előadásában.

Déri Stefi, az est háziasszonya szokás szerint a közönség kérdései mentén vezette a beszélgetést. Navracsics Tibor először az igencsak széles miniszteri portfólióját ismertette. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium négy nagy területet ölel fel: a területfejlesztési politikát, az európai uniós források magyarországi felhasználásának koordinálását (illetve először is e források megszerzését), valamint a területi közigazgatás és az önkormányzatok területét.

A következő kérdés a „Balaton-problémára” vonatkozott.

Navracsics Tibor a tapolcai térség országgyűlési képviselőjeként úgy látja, a fő kérdés itt az, hogy úgy tekintünk-e a Balatonra, mint egy üdülőövezetre, vagy úgy, mint egy lakótérségre.

Budapestről nézve a Balaton „mindig napernyő, felfújt strandlabda, gumimatrac, boldogan hancúrozó gyerekek és nyár.” Az ott élők számára viszont van „ősz, tél, tavasz, meg egy csomó olyan nagyon-nagyon sok gonddal küzdő fiatal, akik szeretnék elkezdeni az életüket ott, lehetőség szerint az ottani falvakban vagy kisvárosokban, vagy olyan idősek, akik küzdenek az elégtelen közszolgáltatásokkal, amelyek a párezres falvakra vannak méretezve, és nem tudják kiszolgálni a két-három-négyszeresére duzzadt népességet nyáron, és ebből adódóan állandóan ellátási problémák vannak.” – szögezte le a területfejlesztési miniszter. A lakásárak a budapestivel azonosak, ami szinte lehetetlenné teszi a közös életkezdést a helyben élő fiataloknak – folytatta. A „Balaton-probléma” Navracsics Tibor szerint csak akkor oldható meg, ha egyszerre gondolunk rá kulturális, gazdasági, turisztikai és mezőgazdasági térségként (például a világhírű borászatok). Erről a Pannon Egyetem közreműködésével egy átfogó konferenciát fognak szervezni, a továbblépés lehetőségeit keresve – vetítette előre.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programot is értékelte. Ennek legnagyobb eredménye szerinte az volt, hogy létre tudtak hozni egy olyan térségi összefogást, amely összességében 116 település együttműködését eredményezte Inotától Holládig, Bakonybéltől Marcaliig. Az itt élő emberek pedig nemcsak össze tudtak fogni, hanem még anyagi áldozatot is hajlandók voltak vállalni annak érdekében, hogy ez a gyönyörű táj végre megmutathassa magát Európában, illetve az egész világon – értékelt Navracsics Tibor.

A magyar Erasmus-részvétel önkényes brüsszeli blokkolásával kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy az ügy lezárásának egyetlen akadálya van: „az Európai Bizottságnak nem kellene annyira félnie az Európai Parlamenttől.”

Reményei szerint tavasszal megszülethet a végső megállapodás, így szeptemberben fennakadás nélkül folytatódhat a finanszírozás.

Navracsics Tibor hozzátette, hogy számára azért is különösen fájdalmas ez a „politikai meccs”, mert öt évig ő volt a bizottsági felelőse az Erasmusnak, ráadásul ők szervezték ennek a harminc éves születésnapi kampányát is. „Most pedig azt hozza a sors, hogy nekem kell küzdeni azért, hogy a magyar diákok megkapják ugyanazt a lehetőséget, amiben egyébként az örmény, a grúz, a török és még számos más – fogalmazzunk úgy, hogy jogállamiság tekintetében legalábbis széles véleményskálát felvonultató – ország diákjai nyugodtan, minden további nélkül részt vehetnek” – írta körül ezt az áldatlan helyzetet a miniszter.

A júniusi európai parlamenti választások kapcsán Navracsics Tibor elmondta: nem hisz igazán benne, de elméletileg megtörténhet, hogy a várhatóan ismét relatív győztes Európai Néppárt (amelynek a KDNP is tagja) a hetven éve fennálló, néppártiak, szociáldemokraták és liberálisok (valamint újabban már a baloldali zöldek) alkotta, balközép súlypontú koalíciója helyett a konzervatívokkal és esetleg a liberálisok bizonyos csoportjaival próbál meg egy többséget létrehozni,

ami egy valódi jobboldali fordulatot jelentene.

Az európai uniós ügyekkel kapcsolatban a miniszter azt is világossá tette, hogy nem támogatja a Bizottság elnökének közvetlen megválasztását, ez ugyanis az Európai Egyesült Államok irányába tett lépés lenne. Az európai demokrácia letéteményesei a nemzetállamok – szögezte le.

Arra a kérdésre, hogy kit tartana megfelelő köztársasági elnöknek, Navracsics Tibor határozott választ adott: „Martonyi János szerintem jó lenne, nemzetközi tekintély, több nyelven beszél, idős, tekintélyes ember (…) én Martonyi Jánost tökéletesen alkalmasnak tartom erre a feladatra” – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

A svéd NATO-csatlakozás ügyét a kereszténydemokrata politikus maximálisan támogatja: „Szerintem az egy dolog, hogy az ember mit mond a másikra, az egy másik dolog, hogy egy védelmi, biztonsági rendszer hogyan épül fel. Szerintem Svédországnak helye van a NATO-ban” – jelentette ki, hozzátéve, reméli, soha nem kell használnunk sem Svédország NATO-tagságát, sem pedig Magyarország NATO-tagságát, mivel ez háborút jelentene.

A V4-ek mai szerepéről Navracsics Tibor elmondta: szerinte egy kissé elavult formációról van szó, mivel a ’90-es évek politikai légkörében „még úgy gondoltuk, hogy több köt össze minket, mint amennyi szétválaszt, de aztán valójában mindegyik ország rajtunk kívül rájött arra, hogy több választ el minket, mint amennyi összeköt.” Mivel a fő – vélt – térségbeli partnerünk, Lengyelország igazi „álma” a weimari háromszög (Franciaország-Németország-Lengyelország tengely), „ők egy magasabb ligába tartoznak”,

nekünk egy valódi közép-európai együttműködés kialakítására kellene törekednünk cseh, szlovák, magyar, horvát, szlovén és osztrák részvétellel.

Ám jelenleg sajnos ennek sincsenek meg a reálpolitikai feltételei – állapította meg a kereszténydemokrata miniszter.

Az egyik legszemélyesebb kérdés talán az volt, hogy miniszter úr mennyire tudja összeegyeztetni a személyes hitét a politikával. Navracsics Tibor erre is találó és őszinte választ adott. „Többnyire. (…) Az ember igyekszik, nem véletlenül vagyunk gyarlók, és a politika ebből a szempontból különösen nehéz terep persze, de azt kell mondanom, hogy talán 50 százalékot meghaladó arányban.”

A fiatalok, különösen a roma fiatalok felkarolásával kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott: „szerintem a fiatalokat leginkább azzal lehet ösztönözni, hogyha szeretjük őket, beszélünk hozzájuk, adunk nekik lehetőséget, engedjük, hogy menjenek előre, hogy hibázzanak, hogy kijavítsák, hogy érezzék azt, hogy támogatva vannak.”

Köszönjük miniszter úrnak, hogy rászánta az idejét a „kerkais” fiatalokra, és a szervezőknek, hogy lehetőséget adtak egy jó hangulatú és tartalmas találkozásra!

A teljes beszélgetés itt megtekinthető: