A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra. Ezzel szemben a döntéshozók nyilván jól tudják, milyen politikai és jogi kockázatokkal jár a mártírgyártás. Most azonban mintha változni látszana e téren a kormányzati hozzáállás.
Az alábbi írás arra vállalkozik, hogy bemutassa, miképp rajzolódik ki egyre világosabban a fiatalok mentális egészségének és boldogságának drámai romlása – milyen tényezők állnak a háttérben, és milyen társadalmi-pszichológiai mechanizmusok hatnak erre.
Nem Angela Merkel az egyetlen politikus a világtörténelemben, aki kiadta memoárjait, miután befejezte aktív pályafutását. Egészen kivételes képességű, a világot valóban formálni tudó nagyok méltán számíthatnak az olvasók érdeklődésére. Nekem egy ilyen megállapításra mégis Henry Kissinger, a szintén német származású volt amerikai külügyminiszter jut eszembe. Most azonban hazánkba érkezett egy…
Isten, haza, család. 84 évet megéltem, de katolikusként egyetlen prédikációt sem hallottam, amely ezzel a jelszóval, mint jelszóval foglalkozott volna. Minden keresztény szívéhez közelálló kifejezésről van szó, függetlenül attól, hogy voltak és vannak, akik visszaélnek vele.
Kellene tehát egy mai Berzsenyi, néhány „golyós” államfő, hogy felébredjen végre a nemzet lelke és tegye – mert igenis képes rá – a csoda dolgokat! Mindehhez pedig jó volna az az utópisztikus álommegvalósulás is, mely szerint világnyi csodákra csak más, végre észbe kapó, szabad nemzetekkel együtt vagyunk képesek.
Fogadni mernék, hogy nem ez volt az utolsó kilövési kíséret. Az ellenzéki képviselők harcias kirohanását alighanem az magyarázza, hogy két tűz között vannak. Szembe állnak a kormánnyal, s feltehetően ők is érzik, hogy nincsenek egy súlycsoportban. A meggyőző erőt hangerővel akarják pótolni.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, az MKDSZ társelnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott a Gondolának a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Szomorú, hogy nemzetünk egy része úgy viselkedik, ahogy a nemzet halálára vezető lépcsőkről szólva a püspök felvázolta. Ez a szomorúság azonban ne bénítson. A munkát, ami tizenöt éve tudatosan folyik, jövőre egy rossz választás lefékezheti. Nagyon sok múlik azon, hogy mit döntünk.
Ha utánaolvasunk az összefogás főnévnek, majd „megigézzük”, máris érthetőbb a cím: az összefog igével hozzuk létre az összefogás főnevet, s ha a tettünk sikeres, cselekvésünk ténnyé is válik. A cím jelentheti több tárgynak együvé, egy csomóba fogását. Vagy több – üldözött, menekülő, szétszóródott – személynek, állatnak elfogását és egy csoportba, közös helyre való…
A galagonya szótól sokunknak Weöres Sándor jut eszébe, és tudja: őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Talán még a Sebő együttes dala is a fülünkben van. Ha azt írom: Galagonyás, megkérded, miért a nagy kezdőbetű? Lent Délvidéken Pancsovához közel van egy falu: Galagonyás. Szerb neve Glogonj, németül…
Nem véletlenül választottam ezt az irodalmi címet Jane Austentől. Úgy tűnik ugyanis, hogy az emberiség egy része mintha elfelejtett volna gondolkodni és emberhez méltóan érezni. Az is lehet, hogy tökéletesen el akarja felejteni a történelmet, különösen az elmúlt 100-120 évet, hogy igazolást nyerjen saját tevékenységére. Béke és nyugalom helyett háborúk,…
Ez azt jelenti, hogy a konzervatív gondolkodóknak nem szabad kizárólag egymás között beszélniük, ahogy mi hajlamosak vagyunk tenni. Az igazság, a jóság és a szépség fényét kell sugároznunk a rendelkezésre álló legjobb eszközökkel, amelyek eljuthatnak a tömegekhez; ma ez tetszik, nem tetszik, az internetet jelenti.
Régi adósságot törlesztett a Rubicon Intézet, amikor kiadta John Paget Magyarország és Erdély című művét. Az eredeti, angolul írott alkotás 1839-ben jelent meg. Az azóta eltelt közel 200 év nem volt elegendő a teljes szöveg lefordítására és kiadására.
Mert nem csak az a bűnös, aki végül meghúzza a ravaszt, hanem az is, aki a – jellemzően mentálisan sérült embereket – az erkölcsi szakadék mélyére taszítja.
Abban a fordulatban kell követnünk őt, amelyben az ideigtartó javak hajszolása helyett a mennyeiekre törekedett. Megértette az Írás szavát: „A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is.” (Mt…
Viszont mindenkinek nagyon észnél kell lennie, ha szeretnénk megőrizni az eddigi eredményeket. Nem akarunk aggódni, mert régóta tudjuk, hogy olyan miniszterelnökünk van, aki az országért dogozik – rövid, közép- és hosszú távon egyaránt.
Minden év szeptemberének elején fokozottan figyeljük az oktatással kapcsolatos történéseket. Az nem újság, hogy ingyenes a tankönyv, ingyenes vagy kedvezményes az étkezés és a jogsi, és második éve az sem újdonság, hogy többen jelentkeztek a pedagógusszakokra.
Az őszi szezon első Kereszténydemokrata Estjének vendége Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt. Fellépett Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Ninh Duc Hoang Long operaénekes, és további rangos művészek is.
28. alkalommal rendezték meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát az Országházban. A téma ezúttal a szenvedélybetegségek voltak, különös tekintettel a droghasználatra.
A 11. Kerkai Est vendége Böjte Csaba ferences testvér. Az esemény névadója a maga idejében egy társadalmi problémára talált közösségi megoldást, a KALOT-ot. Böjte atya is a környezetében létező, égető társadalmi kérdésre keresett egy közösségi megoldást, így jött létre az árva- és utcagyerekeket felkaroló Dévai Szent Ferenc Alapítvány. Az est…
28. alkalommal rendezték meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát az Országházban. A téma ezúttal a szenvedélybetegségek voltak, különös tekintettel…
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) 27. alkalommal rendezte meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát a Parlament felsőházi termében „A…
