Magyar-Hon-Lap

Decembert írunk, Budapest és Varsó Mikuláš-csomagot kapott Prágából: hagymát, szenet és virgácsot, ahogy az az igazi rosszfiúknak jár. Mikuláš Bek, a leendő cseh kormány Európa-ügyi minisztere szerint ugyanis a Visegrádi Együttműködés túlértékelt, ezért Csehországnak gyengítenie kellene a kapcsolatait Lengyelországgal és Magyarországgal, s helyette Németországra és más nyugat-európai országra összpontosítani. A

Marton László, aki, ha jól emlékszem, az első Orbán kormány alatt Algírban volt Magyarország nagykövete, saját kijelentése szerint alapító tagja a Demokratikus Koalíciónak. Szíve joga, ettől még értékes tagja a baloldali értelmiségnek. Idén május elsejét egy Már nem kisért? című írással ünnepelte meg a Népszavában. Ebben idézi Quentin Deluermoz, fiatal

Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diego (1474-1548). Ünnepe: december 9. Minden szentté avatásnak van üzenete, de nem mindig könnyű megfejteni. Mit kezdjünk például egy a XV. században született mexikói indiánnal? Kaphatunk-e sok ezer kilométeres és öt évszázados távlatból is használható üzenetet? Szent II: János Pál mégis fontosnak tartotta példaképül állítani elénk ezt az embert, akiről elég

Jövőépítés a fenyegető keresztényüldözés árnyékában „Így elérkeztünk az új világ új képének alkonyán ahhoz a ponthoz,amelyben a kereszténynek – és nemcsak neki – kötelessége a tiltakozás.” Joseph Ratzinger bíboros, 1997 Vladimír Palko könyve, a „Jönnek az oroszlánok”, hatalmas leltára mindazon visszásságoknak, amelyek századunk elejét jellemzik. Ez a könyv azonban nemcsak

A két egymástól elválaszthatatlan gazdasági-kulturális ágazat, a turizmus és a vendéglátás – igaz, váltakozó korlátok között – a koronavírus miatti lezárások dacára is virágzik. Úgy tűnik, Európa népei nem akarnak lemondani a polgári életforma szerves részét képező éttermekről, kávézókról, sörözőkről és szállodákról. Nincs ez másképp Erdélyben sem, ahol mostanában valóságos

Nem tudom, hogy korunk embere elgondolkodik-e valamikor az életének érelméről. Nem derül ez ki abból a közvéleménykutatásból sem, amit a PEW kutatóintézet végzett el, 17 országban, mintegy 19 ezer embernek téve fel a kérdést: mi az ő életük értelme. Szabadszavas kérdés volt, azaz a válaszadók azt írtak be saját megfogalmazással, ami

A Štandard szlovák napilap 2021. november 4-én szlovák, lengyel és angol nyelven közreadta tizennyolc közéleti személyiségnek, köztük a lap főszerkesztőjének nyilatkozatát. Magyarország hivatalosan kiállt a szerintünk is méltatlan uniós támadásnak kitett Lengyelország mellett, a szlovák értelmiségiek ezzel a lépéssel bizonyos értelemben a jelenlegi szlovák kormány helyett léptek[1]. Az alábbiakban a nyilatkozat

„A mi úgynevezett marxista, valójában sztálinista történetírásunk azért nem szerette a „mi lett volna, ha…” kérdés felvetését, mert az a jelennel való elégedetlenséget és a jövő útjainak fürkészését is jelentette. És hogy miként, arra a gyulafehérvári püspökséget alapító Szent István értékelése is példa. Elekes Lajos az 1960-as években arról értekezett,

„A Szovjetunió több mint hetvenéves fennállása semmiféle utólagos igazolást nem nyert. Nem csak és nem is elsősorban arról van szó, hogy nem hagyott maga után mást, mint sivárságot, az emberi képességek lepusztulását, káoszt és működésképtelen intézményeket. Másról és többről van szó. A leninizmus eszméje bukott meg. Több tízmillió embert gyilkoltak