Magyar-Hon-Lap

Olvasgatok. Húsvét hétfője van. Régebb ilyenkor már javában locsoltunk és óvatosan, beosztással kortyolgattuk a köményes pálinkát. Most csendben olvasgat az ember, amíg az unokák alszanak, kihasználva e ritka pillanatot. Közben jár az agya, ugye. Sorozatban ötödik napja voltam szentmisén. Ma a nigériai atyánknak két hazájabeli kispap volt a vendége. Szegeden

Ember a talpán az, aki ma el tud igazodni a teljes megbolondulás felé haladó világunkban. Erről is beszélgettünk ma Ferenc testvérrel, keményfejű székely barátommal Nagyszalonta felé. Hisz olyan dolgokról hall az ember, amiről nyilvánvaló, hogy marhaság, mégis világhatalomnyi országok veszik komolyan. Naponta annyiszor ér valamilyen meghökkentő hír, ahányszor egy média híreibe

Kellő távolságban vagyunk a választástól. Az érzelmek csillapodnak, megkockáztathatjuk az elemzést. Igaz, hogy ezt már sokan megtették, ki szakmai szemmel, ki azon melegében, örömmámorban, vagy letaglózva. Az én nézőpontom körön belül van, ha nem is a centrumban. Ki kell mondanunk: a győzelem megérdemelt volt, két okból is. Az elmúlt évek teljesítménye az

Felszólalás az Európai Politikai Tanulmányok Központjának konferenciáján[1] Először is szeretném megköszönni a meghívást. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek az olasz parlament képviselőházában. Egy civil szervezetet képviselek, amelynek a neve Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács. Ezt az együttműködési tanácsot lengyel és magyar civil szervezetek kezdeményezték, és hivatalosan 2019-ben alakult meg

de mégis megtettem. Elolvastam egy cseppet sem baráti csapat, a Budapestről Bécsbe költözött – „menekült” – CEU (Soros úr Közép Európa Egyeteme) választási felmérését, jóslását, amely 12%-os ellenzéki győzelmet jósol, s bár ismerem elfogultságukat velünk szemben, szavahihetőségüket is így, mégis lefagytam a váteszi kinyilatkoztatásuktól. Felborzolt lelkivilágomnak nem tett jót e

Nemcsak az ország, Isten hívő népe is két táborra bomlott. Párbeszéd képtelen állapotban vagyunk. A másik fél mindenáron való legyőzésének vágya nem vezet sehová. Ezt a problémát, – egységünk hiányát, – tegyük imában az Úristen elé. Bese Gergő atya járja az országot, és beleütni a városiak orrát a vidéki Magyarország

A közismert bibliai példabeszéd megkülönbözteti a sziklára és a homokra épített házat. Csak az előbbi képes ellenállni szélnek, viharnak. A Biblia azonban szót sem szól a mocsárra való építkezésről. Napjainkban ez az ingatag altalaj is szerephez jut, hiszen naponta látjuk a hazugságokra építőket. Meggyőző példa 2006. A választás előtt az

Nem vagyok történész, csak egy laikus ebben a témában, akit viszont mindig érdekelt a történelem. Hála ezért a könyvet korán kezembe adó szüleimnek és az első történelemtanárunknak. Chicagoban született, azt regélték róla. Talán ez tette a Gheorghe Gheorghiu-Dej – Ceausescu átmenet utáni időszakban olyan izgalmassá és rejtélyessé őt. Volt valami

„Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt.” Lk 15,1 Gyerekek kérdezték:  – Ki a hibás a háború miatt?!  – A hibás én vagyok!  Igen, szomorú szívvel magamat vádolom! Sokkal többet kellett volna prédikálni a szent szegénységről, arról a tiszta, egyszerű názáreti életről melyet a mi Urunk, Jézus Krisztus