Magyar-Hon-Lap

A szabadkai bíróság elé került az az ügy, ami augusztus 2-án történt, és egy közönséges, tettlegességbe, pontosabban könnyű testi sértésbe forduló veszekedésnél nagyobb visszhangot váltott ki Szabadkán, és azon túl is. Az esetről először a Horvát Nemzeti Tanács tájékoztatott, miszerint Szabadka külvárosi részében egy ismeretlen személy nemzeti alapon szidalmazta az egyik horvát

Hogyan teremthető meg az a családi légkör, amelyben a nagyszülő nagy érték lehet? A nagyszülői szerep, életfeladat lehet egyben öröm és krízis is. Megváltoznak az életkörülmények, egyre több fizikai korlát jelenhet meg, új kihívásokkal kell megküzdenie a nagyszülőnek. Ezzel együtt pedig újra megjelenik egy gyermek a fókuszban, ami feleleveníti a

Máig nem csituló felháborodást váltott ki Erdélyben Ludovic Orban román ex-kormányfő – jelenleg képviselőházi elnök és liberális pártvezető – azzal a minapi kijelentésével, miszerint a Székelyföld etnikai összetételét beruházások révén jelentősen meg lehetne változtatni. A vágyvezérelt megnyilatkozásnak nincs különösebb újdonságereje, történelmi és demográfiai alátámasztottsága annál inkább. És épp ez a

A jogállamiság csődjének nevezte Zuzana Čaputová szlovák államfő Malina Hedvig ügyét, hozzátéve: nem szabad hagyni, hogy a magyar nemzetiségű diáklányt ért igazságtalanság a feledés homályába vesszen. „Az államapparátus ellene fordult…” A 15 évvel ezelőtt történt incidensre és az azt követő abszurd jogi eljárásra emlékezve az elnök asszony így fogalmazott: „Az

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal (NEK) hazánk néhány napra ismét a katolikus világ centrumába kerül. Mint ismert, 1938-ban szintén Magyarország adott otthont az egyik legnagyobb nemzetközi hitéleti rendezvénynek. Az alábbiakban a több mint nyolcvan évvel ezelőtti eseményre emlékezünk, illetve néhány mondatban magának a kongresszusnak a jelentősége is kitérünk. Noha a

Másodszor tartja a katolikus világ Magyarországon a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az egy évvel meghosszabbodott felkészülési idő egyik fontos pontja volt a templomainkban a szentmisék végén elmondott ima. Minden ilyen imának több megközelítése lehetséges, az üzenete a befogadótól is függ. Most tobb részletben a magam szempontjait osztom meg a tisztelt olvasókkal

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta

Fogadj szívedbe egy Kárpát-medencei települést! Ezt javasolta a Charta XXI Egyesület Böjte Csaba, Grezsa István, Herczku Ágnes, Szili Katalin és Szvorák Katalin védnökségével még tavaly decemberben. A felhívás nem maradt pusztában kiáltó szó. Most nyolc hónappal később a Kárpát-medence településeinek közel 15 százalékát már valaki kiválasztotta. A választás meglepően egyenletes,