Magyar-Hon-Lap

A „Szent István öröksége” című Kárpát-medencei keresztény magyar alkotóművészeti kiállítás megtekintésekor, ami a Szent István Bazilika altemplomában, urnatemetőjében van, sokan találkoztak Senyei Károly Szent Lipót tondójával. Miért van ez az alkotás a Bazilika altemplomában? Eredetileg nem Szent István, hanem a ma kevesek által ismert Szent Lipót (1073-1136) lett volna a Bazilika

„Nemzettudatunk fontos eleme a nemzeti emlékezet, mert a nemzet a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak közössége. Az Abasáron zajló régészeti feltárás bővíti Aba Sámuel, harmadik királyunk életéről és tevékenységéről alkotott ismereteinket. Ez a hely is a történelmi emlékhelyek sorába került.” – nyilatkozta Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és

Vázlatos emlékek és gondolatok Szent II. János Pál harminc évvel ezelőtti magyarországi látogatása alkalmából. 1. Korábban egy pápa debreceni látogatása elképzelhetetlen volt. Egyik fél sem akarta volna, jelentette ki II. János Pál Debrecenben. 2. Az egységtörekvéseket a Szentlélek irányítja, vonta le a pápa a következtetést a történtekből. 3. Ennek az

A szabadkai bíróság elé került az az ügy, ami augusztus 2-án történt, és egy közönséges, tettlegességbe, pontosabban könnyű testi sértésbe forduló veszekedésnél nagyobb visszhangot váltott ki Szabadkán, és azon túl is. Az esetről először a Horvát Nemzeti Tanács tájékoztatott, miszerint Szabadka külvárosi részében egy ismeretlen személy nemzeti alapon szidalmazta az egyik horvát

Hogyan teremthető meg az a családi légkör, amelyben a nagyszülő nagy érték lehet? A nagyszülői szerep, életfeladat lehet egyben öröm és krízis is. Megváltoznak az életkörülmények, egyre több fizikai korlát jelenhet meg, új kihívásokkal kell megküzdenie a nagyszülőnek. Ezzel együtt pedig újra megjelenik egy gyermek a fókuszban, ami feleleveníti a

Máig nem csituló felháborodást váltott ki Erdélyben Ludovic Orban román ex-kormányfő – jelenleg képviselőházi elnök és liberális pártvezető – azzal a minapi kijelentésével, miszerint a Székelyföld etnikai összetételét beruházások révén jelentősen meg lehetne változtatni. A vágyvezérelt megnyilatkozásnak nincs különösebb újdonságereje, történelmi és demográfiai alátámasztottsága annál inkább. És épp ez a

A jogállamiság csődjének nevezte Zuzana Čaputová szlovák államfő Malina Hedvig ügyét, hozzátéve: nem szabad hagyni, hogy a magyar nemzetiségű diáklányt ért igazságtalanság a feledés homályába vesszen. „Az államapparátus ellene fordult…” A 15 évvel ezelőtt történt incidensre és az azt követő abszurd jogi eljárásra emlékezve az elnök asszony így fogalmazott: „Az

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal (NEK) hazánk néhány napra ismét a katolikus világ centrumába kerül. Mint ismert, 1938-ban szintén Magyarország adott otthont az egyik legnagyobb nemzetközi hitéleti rendezvénynek. Az alábbiakban a több mint nyolcvan évvel ezelőtti eseményre emlékezünk, illetve néhány mondatban magának a kongresszusnak a jelentősége is kitérünk. Noha a