Magyar-Hon-Lap

A szabadság számomra mindig központi téma volt. Ez gyerekkoromtól kezdve hol a dadogással való küzdelemben/elfogadásban, hol a céltalan (?) barangolásban, hol a művészetek habzsolásában nyilvánult meg. Talán ennek is köszönhető, hogy 1956 számomra mindig az egyik legtitokzatosabb és legmeghatározóbb ünnep volt. Fokozatosan rá kellett azonban jönnöm, hogy a szabadságot nemhogy

Constantinovits Milán azt írta a Mandinerben, hogy ha a kommunizmus hanyatlását mi indítottuk el, erkölcsi kötelességünk e nemes munkát befejezni. Fontos mondat, nagy feladat, de némi kiegészítést igényel. Nem kisebbítve a magyar érdemeket, azért meg kell emlékeznünk a lengyelekről (Poznan) és a berliniekről is. Nem különben a csehekről, akik 1968-ban

Az utóbbi napokban a Facebook-hírfolyamomat – teljesen érthető módon – elárasztották az Izraellel szimpatizáló posztok. (Ez a tény, illetve a magyar médiapiac közelítő áttekintése is jól mutatja, hogy Magyarországon ma nem jellemző az antiszemitizmus, ahogy azt a baloldal folyamatosan sugallja). A számos hasonló vélemény közül hadd idézzem a Bencsik Gáborét,

Mint jó kenyér, már a nap is lassabban kél. Ősz van. Iskolaidő. Vonathang suhan át a kertünk alatt. Kibotorkálok a mosdóba. A csapból áramló sugárból merítve, arcom is lassan mosom. A csobogás és a víz érintése egy tengert láttat meg bennem. Egy benső, valóságos tengert. Emlékek jó illatát hullámozza. Hunyorgó

Változatlanul érvényesek maradtak Orbán Viktornak a felvidéki magyar politika gyenge teljesítményéről mondott tusnádfürdői szavai. Bár a legutóbbi szlovákiai népszámlálás szerint a magukat elsődlegesen magyarnak vallók aránya 7,7%, a magyar anyanyelvűeké pedig 8,5%, a felvidéki nemzetrész továbbra is parlamenti képviselet nélkül maradt. A Szövetség nevű pártformáció 4,4%-ot kapott, de a magyar

Az európai migrációs válság mellékhadszínterén, Közép-Európában nemrég egyetlen mozdulattal visszaállították a határellenőrzéseket. Schengen átmenetinek szánt, ám az osztrák minta alapján akár évekig is tartó felfüggesztése – a határok errefelé igen erőteljes jelentéstartalma miatt – túlmutat a bevándorlás/bevándoroltatás témakörén. Az események legderűsebb pillanata kétségtelenül az volt, amikor a radikális jobboldali Magyar

Nagy csinnadrattával harangozták be Az Alkotó című nagy költségvetésű sci-fit. Megnéztük. A film kiindulópontja valóban aktuális: a mesterséges intelligencia (MI) szinte pótolhatatlanná vált az emberiség számára. Az édes szimbiózisnak azonban egy csapásra véget vet, amikor 2065-ben egy atombombát dobnak Los Angelesre – a politikai vezetés szerint a mesterséges intelligencia. Amerika

A meghatározások a mumust a magyar néphiedelemben gyermekeket ijesztgető láthatatlan lényként írják le. Leginkább a sötétséggel hozzák összefüggésbe, de magáról az alakjáról nincs pontos leírás sem a magyar, sem más népek hiedelemvilágában. Egyes feltevések szerint azért nincs róla sehol egzakt kép, mert mindenki számára saját félelmeinek megtestesítője. Rosszindulatú szellemlényeknek tartják őket. A mindennapokban,

János bátyánk mint egy az Esterházyak közül, minden ember öntudatlanul is közös valósága, a teremtő Isten igazsága erejében szólt, és bátran küzdött a közös haza nemzeteket egyesítő valóságának fennmaradásáért. Ha kellő bátorsággal és nyitott szívvel beletekintek bizonyos fennmaradt írásokba, töredékekbe és – Esterházy János unokaöccse, Mycielski Péter egykori példáját is követve –