Magyar-Hon-Lap

Egyre gyakrabban eszembe jut ez a gondolat. Főleg, amióta (nemrég) okos telefonom lett. De ez az idő is elég volt ehhez a következtetéshez. Persze, a legegyszerűbb módja a már emlegetett dugasz ki a dugaljból módszer lenne. Ám ez, ha hirtelen és váratlanul következik be, sokkolhatná az egész földi civilizációnkat. Ám,

„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” (Babits Mihály) „Az idő korántsem olyan, amilyennek látszik. Nemcsak egy irányban halad, hanem egyszerre létezik benne a jövő a múlttal.” (Albert Einstein) Sokan és sokszor vádolták már a magyar politikát múltba révedéssel: néha joggal, többnyire

Gyakran találkozom erdészekkel, de már az első alkalommal feltűnt, hogy zárt, bajtársias és hagyománytisztelő társaság. Hogy pontosabb legyek, náluk a bajtársiasságot kevésbé korlátozzák az egyéni törekvések. Van még egy rájuk jellemző vonás, amit a szakmai követelmények és a természet egyszerű, bár szigorú törvényei alakítottak ki: a fegyelmezettség. Előbb-utóbb az is

1903 októberében Nagygyűlésre készült a magyar katolikusság. Ez alkalomból a Religio című újság vezércikke keresztény szociális akció programot hirdetett. A lap főszerkesztője Breznay Béla volt, aki nem bíbelődött egy saját program összeállításával, hanem átvette Dr Bilczewski József lembergi lat. szertartású érsek nagyböjti körlevelében foglaltakat. Tehette ezt annál is inkább, mert

Amikor egy korszakokat meghatározó egyéniség távozásakor mindent megírnak róla, amit tudni kell, mit tudnék hozzátenni, ha nem a személyes veszteségemet. Sokadmagunk veszteségét, hiszen mindenkihez kedves volt, mindenkire odafigyelt. Szabó Lőrinc remekei után és a sok-sok nagyszerű alkotó életművének kutatójaként foglalkozott a verseimmel is. Személyes jóbarátom. A múlt időben nem tudom leírni.

Sajnos idén is úgy rohan az idő, mint tavaly. Szilveszterkor azon nevettünk, hogy szépen megöregedtünk, mert alig bírtunk éjfélig fennmaradni, pedig összegyűltünk vagy hatan, hogy egymást támogassuk ebben a nehéz feladatban. Végül sikerült a maradékhoni és az erdélyi éjfélt is megünnepelni, de mire felocsúdtunk volna már el is telt bő

[Dobos Marianne beszéde 2007-ben hangzott el, és megjelent már a régi Magyar-Hír-Lapban is. Ám, miként Ady költészete, úgy Dobos méltatása is időtálló, 15 év távlatából sem kell változtatni rajta. Ezért, – mint ládafiában rejtett kincset – most elővesszük újra. Ady 103 éve halt meg, halála előtti napokban ezzel tisztelgünk előtte és

Néhány hete a kormánypárti és az ellenzéki sajtó még egyaránt kiemelt témaként kezelte – ma már senki nem beszél róla. Ettől függetlenül Márki-Zay migránsszámlálója továbbra is megtekinthető az ellenzéki miniszterelnök-jelölt honlapján. Bár a számláló gyorsan elvesztette szenzációértékét, mégis érdemes foglalkoznunk vele, hiszen itt egy puszta politikai gegnél jóval többről van

Mary Onuoha nevét érdemes megjegyeznünk. Nigériai származású keresztény asszony, aki egy londoni kórház nővére. Megkeresztelkedésére kapott egy kis aranykeresztet. Egész életében viselte. „Amikor csak ránézek, Jézusra, az ő szeretetére gondolok, és arra, hogy mennyire szeret engem és nekem viszont kell szeretnem őt” – nyilatkozta. Az emberben felmerül a kérdés, hogy