Minőségi idő a családban

Nevelési szakemberek (tanárok, pszichológusok) mostanában sokat foglalkoznak azzal, hogy gyermekeink leszoknak az olvasásról vagy a múzeum-, hangverseny- és színházlátogatásról, mert már csak az okostelefont és a közösségi médiát használják. 

A jelenség valóban veszélyes lehet, több szempontból is.

Nemcsak függőséget okoz, hanem egysíkúságot is.

A gyerekek, sőt a felnőttek is arra hivatkoznak, hogy más elfoglaltságaik, például edzés vagy különórák miatt nem tudnak már időt szakítani a fenti programokra. Ez igaz mondjuk az utánpótlás-sportolók nagyon kemény időbeosztása mellett, vagy a kísérletező-kutató szakköröket látogató gyermekek esetében, nem is beszélve a művészeti ágak (pl. balett) művelőinek életében. Azok a szülők, akik ezekért a gyermekekért anyagi- és időáldozatot hoznak, szintén erre hivatkoznak.

Mégis kijelenthető, mert tapasztalható, hogy olyan lehetőségeket is próbálnak kitalálni, majd megteremteni, melyek az eszközfüggőséget kis időre kikapcsolhatják. Így aztán megélhetik azt a sokat emlegetett minőségi időt, amit a családon belül mondjuk rövid utazások, országjárás, közös (és ez nagyon fontos szempont!) étkezések, az ünnepek együttes megülése, a korábbi generációk történeteinek elmesélése (ez akár a kocsiban is megtörténhet edzésre fuvarozás közben), tábortűz, közös játékok, feltétlenül közös nyaralás (nemcsak edzőtáborok!) nyújtanak. A felsoroltak mellett a minőségi idő a családban megjelenik akkor is, amikor a kicsik nemcsak a szokásos, hanem „igaz” meséket kérnek, a nagyobbak pedig fejtörő játékokat. A család történetét meg is lehet írni, és mivel abban már a gyermekek is szerepelhetnek, nyolc-kilenc évesen ők is szívesen beleolvasnak. 

Tizenévesen már nemcsak a történelmi személyiségek hősiességéről, hanem az események okairól, összefüggéseiről és következményeiről is beszélhetünk nekik. És épp ez fogja őket arra ösztönözni, hogy jó illatú könyveket is a kezükbe vegyenek, ne csak egy gépet. Ahogy a kisgyermekek áhítattal hallgatják a meséket, a tinédzserek ugyanolyan koncentrációval kérdeznek, és várják a válaszokat. Mi több, egyetemistáknál is tapasztalható a fokozódó (tehát kialakítható, mert érdekes úton vezették rá őket) vitakészség, akár idegen nyelven is.

Mindehhez persze nemcsak logisztika, hanem türelem is kell.

Ez az a gyenge pont, ahol a legtöbb szülő „elbukik”. Mégis megéri, mert akár egy múzeumlátogatás, akár egy hangverseny (amelyekre röviden, de fel kell készülni) eleinte csupán az újdonság erejével hat a kütyükhöz képest, de az eddigiektől eltérő öröm- és sikerélmény a műalkotások láttán, vagy a komolyzenei koncerteken az élő emberi hang a gyerekekben is kialakítja az újfajta dolgok iránti igényt. A szülők türelme is erősödik, hiszen a szeretet diktálja, valamint az a természetes vágy, hogy minél többet adhassanak gyermekeiknek.

Molnár Judit

További
cikkek

Hírlevél