Magyar-Hon-Lap

A Parlamentben átadták a Nemzeti Emlékőr Díjat Boross Péter volt miniszterelnöknek a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökeként végzett 15 éves munkájáért, valamint Rákay Phillipnek mecénási tevékenységéért. Boross Péter a díj átadása előtt elhangzott méltatás szerint a magyar nemzeti emlékezet ápolása érdekében végzett kimagasló tevékenyégéért és a jövő nemzedékei számára

Érdekes, hogy bizonyos dolgokat megérez az ember. Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony (Jézus Krisztus Mária méhében való fogantatásának ünnepe) napján, két éve elhunyt anyósom születésnapján úgy éreztem, valami jó fog történni a közeljövőben. Előtte való nap kint voltunk a temetőben, ahol apósommal ketten nyugszanak a kopjafa árnyékában, és rendbe tettük a

Szokás szerint olvasgatok. Szűkebb-tágabb világunkról. Feketét, fehéret, agyeldobósat és megríkatót. Innen a fenti cím. Miért is? Átadták az idei Mikszáth Kálmán díjakat a nyomtatott és az elektronikus médiában nyújtott kiemelkedő újságírói és szerkesztői tevékenység, illetve rádiós műsorvezetői munka elismeréseként. Az egyik díjazott a Békéshez is kötődő – KÉSZ bál fővédnökség,

Jó napot kívánok, kedves Kiskőrösiek! Köszöntöm a környékből érkezetteket! Tisztelt Ünneplő Magyarok szerte a nagyvilágban! Hölgyeim és Uraim! Ha egy idegen rátekint a 200 éve született Petőfi Sándor életére, aligha hiszi el, amit lát. Születik a fővárostól többnapi járóföldre eső kisvárosban. Születésekor olyan gyenge, hogy spirituszban fürdetik. Megmarad. Lesz belőle

Ma már nem működik a „nyomdaszekrény” ördöge. Nincs nyomdaszekrény, de még írógép sem. Sokat tudó szövegszerkesztő segíti a munkát, de persze a helyesírás ellenőrző sem képes minden elírást észrevenni. Azért beszélek erről, mert egy sajátos elgépelés mosolyra fakasztott, és azzal is vádolhatjuk a Momentumot, hogy elmulasztotta azt a történelemórát, amelyen

Tudta Ön, hogy nincs világbéke Trianon nélkül? És hogy a magyarok egy jobb világért mondtak le országuk kétharmadáról? Nem, ez nem egy Vágó-kvíz paródiája. Hanem csupán azok szakvéleménye, akik nemrég még a Trianont becikkelyező törvény eltörlését követelték. Mindannyian láttuk (mert volt rá néhány évünk) a Jobbik lassú, de biztos balra

Klasszikus tévécsatorna hangjai mellett ültem le a géphez. Frissen aláfűtve fortyogott bennem az indulatoktól cseppet sem mentes téma. De hirtelen ismerős dallam ütötte meg a fülem. Brahms „Akadémiai ünnepi nyitány” című szerzeményének záróakkordjai: a Gaudeamus igitur jól ismert zenéje, mely „diadalmasan bontakozik ki az addigi dallamok anyagából, és végül az egész zenekar

Dr. Tomka János református presbiter, professzor emeritus. Az ő írását olvasva bukkantam Dietrich Bonhoeffer, 39 évet élt evangélikus lelkész, teológus nevére, aki a második világháború alatti német ellenállás mártírja volt. Himmler személyesen adott parancsot felakasztására, melyet 1945-ben egy koncentrációs táborban hajtottak végre. Ő fogalmazott így: „Ám ott, ahol a bizalmatlanság kérgét áttörtük, olyan tapasztalatokat

Kereszténydemokrata politikusok, közéleti személyiségek gyűltek össze a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, hogy Kovács K. Zoltánra emlékezzenek halálának 15. évfordulóján. Mészáros József a megemlékezést szervező Barankovics Alapítvány elnöke azt mondta, hogy „Kevés jelentősebb kortársunk volt, mint Zoli bácsi. Nagy öröm, hogy ismerhettük.” Bagdy Gábor a KDNP budapesti elnöke így emlékszik vissza Kovács K. Zoltánra: