Magyar-Hon-Lap

Nem hiszem, hogy van ma festő Magyarországon, aki művészibbet tudna alkotni, mint ő. Éppen 32 évvel ezelőtt ismerhettük meg itt Szombathelyen, amikor elkészült a Székesegyházban négy monumentális festménye, és kiállítás nyílt alkotásaiból a szombathelyi képtárban.

Hasonló címet viselő előző írásunkban még ősi román földként csodálkoztunk rá Kárpátaljára. Nemrég azonban a szlovák szélsőjobboldal is szemet vetett erre a 13 ezer négyzetkilométerre. Rájuk is igaz tehát, hogy Trianonban nem sikerült maradéktalanul kielégíteni az egykori Magyar Királyság területére irányuló irredentizmust.

Már a 21. században tartunk, s még mindig nem mindenki a közös sikerekre büszke, hanem a másik ember megsértésére törekszik minden lelkiismeret-furdalás nélkül, és ezáltal a társadalom egyre erősebb szétszakítását idézi elő.

A Magyar Nemzet és Lomnici Zoltán kirohanása azért érthetetlen, mert nem egy aláírt szerződésről van szó. A tervezett népszavazás feltételezésem szerint arról szól, hogy Magyarország valamikor aláírjon-e egy Ukrajna gyorsított felvételéről szóló szerződést.

Az orosz-ukrán háború a kereszténység szégyene olyan szempontból, hogy valóban keresztény öl keresztényt. A keresztény szervezetek próbálják ezt a szégyent mindkét oldalon enyhíteni – hangsúlyozta a Gondolának adott interjúban Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt európai parlamenti képviselője.

A párját ritkító hazai családtámogatás önmagában nem oldja meg az ország népesedési problémáját. A kormány lépései mellett elengedhetetlen a közgondolkodás megváltozása is. Ebben az egyházak mellet olyan értékközpontú szervezeteknek van komoly szerepe, mint a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE).

Mert olykor ez az élet rendje. Megszületni, gyökeret verni, majd új helyen is honra lelni, azt szeretni, szolgálni, szülőföldet sosem feledni, és majd végül hazatérni. Így vagy úgy.

Józef Bilczewski (1860-1923) egy kilenc gyermekes lengyel család elsőszülöttje. 1884-ben szentelték pappá, bécsi, római és párizsi tanulmányok után 1891-től Lembergben egyetemi tanár. 1900-tól haláláig Lemberg érseke. Sírja, saját kérésére, a szegények temetőjében van. 2001-ben Szent II. János Pál boldoggá, 2005-ben XVI. Benedek szentté avatta. Ünnepe március 20. Lemberg (Lviv) az

Călin Georgescu, a román elnökválasztás esélyese nemrég közölte: igényt tart Kárpátalja egy részére. Úgy tűnik, Trianonban nem sikerült kielégíteni a Kárpát-medencére irányuló román irredentizmust. Viszont a területi igény indoklása – ahogy száz éve Erdély esetében – most is valótlan állításon alapul.