Magyarország alaptörvénye egyértelműen kimondja, hogy nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről – így Ukrajna EU-csatlakozásáról sem. Ám nincs olyan nemzetközi szerződés, ami Ukrajna felvételére kötelezné a tagállamokat.

A magyar jogrendben egyértelmű szabályozás van arra vonatkozóan, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségekről nem lehet népszavazást tartani. Az Alkotmánybíróság korábbi döntései is alátámasztják ezt az álláspontot, hiszen a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek tiszteletben tartása Magyarország számára alapvető alkotmányos követelmény.

Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra is rámutatott, hogy a bécsi egyezmény 18. cikke értelmében Magyarország köteles tartózkodni minden olyan lépéstől, amely meghiúsíthatná egy aláírt nemzetközi szerződés tárgyát vagy célját.

Ez kétségtelenül így van. Hogy jól van-e, arról lehet vitatkozni, de most nem erről van szó. A csütörtöki brüsszeli csúcs után miniszterelnökünk kijelentette, hogy véleménynyilvánító népszavazást kezdeményez Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban. Ráadásul, ha jól emlékszem gyorsított felvétel lehetőségéről volt szó.

A Magyar Nemzet és Lomnici Zoltán kirohanása azért érthetetlen, mert nem egy aláírt szerződésről van szó. A tervezett népszavazás feltételezésem szerint arról szól, hogy Magyarország valamikor aláírjon-e egy Ukrajna gyorsított felvételéről szóló szerződést. Nincs olyan nemzetközi szerződés, ami egy ilyen aláírást számunkra kötelezővé tenne. A Magyar Nemzet és az amúgy jeles alkotmányjogász egyfajta tételtévesztésben van.

Surján László