Magyar-Hon-Lap

Idén sem múlt el botrány nélkül az Erdély elszakítására emlékező román nemzeti ünnep (túl azon, hogy már magának az ünnepnek a tárgya is botrány). Ezúttal az Euronews magyar kiadásának újságírónője írt Románia és Erdély „újraegyesítéséről”, magáévá téve a román nacionalizmus történelemhamisító narratíváját. A szerző, Anna Matrai javára legyen mondva, hogy

Én igazán hittem az Európai Unióban. A középiskolában több úgynevezett „európai állampolgári ismeretek” versenyen vettem részt, ahol még jókat vitáztunk (többek közt Törökország uniós csatlakozásáról, ami már akkor is régóta terítéken volt), legalább két alkalommal győztünk is. Ezek az élmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egyetemen először nemzetközi tanulmányok szakra

Egy 24 országra kiterjedő amerikai felmérés többek között azt tudakolta, hogy a megkérdezett közel érzi-e magához (1) a helyi közösségben (településen) élő embereket, (2) a vele egy országban élőket (honfitársait), végül (3) a világon bárhol élőket. A válaszok korunk individualizmusát tekintve meglepők. A fenti kérdésekre adott átlagos felelet sorrendben: 78 %,

Sötétedés után érkezett, hogy azok, akik várják, valóban észrevegyék. A virrasztás idejében, mikor már szinte aludt az egyébként alvajáró város. Mintha megvárta volna, hogy lehetőleg mindenki hazaérjen és lehetőleg ágyban legyen. De legfőképp csendben. Beszélik, hogy a nagyvárosok környezetében többek között azok magas hőkibocsátása miatt – az ún. hősziget hatás

A fogyatékosság világnapja alkalmából új keletű fogyatékosként elgondolkodtam rajta, hogy mit is kellene/lehetne kezdenem ezzel az egésszel. Hogy a tisztelt olvasót egy kicsit képbe helyezzük: e cikk írója kisgyerek kora óta dadog. A súlyosabb beszédhibákkal, -nehézségekkel élő érintettek (idetartozik például a dadogás mellett az agyi sérülések után fellépő afázia is)

Ismét eljött a konzultáció ideje. Konzultálunk hát nemzetileg, vállalva, hogy akik nem akarnak ebben részt venni, azzal vádolnak majd, hogy ezzel kizárjuk őket a nemzetből. Szó sincs róla. A konzultáció épp azért nemzeti, mert elveinek feladása nélkül a kérdések jó részére akár igennel válaszolhat a szociládemokrata, a liberális vagy a

Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítása 2013. november 24-én jelent meg. Szegeden tudományos konferencián emlékeztek meg az évfordulóról. Itt hangzott el Gájer László előadása A magyar egyház előtt álló út az Evangelii gaudium tükrében címmel, amelyet a Magyar Kurír teljes terjedelmében közölt. A főbb csomópontok: az emlékezet gyógyulása, a párbeszéd, az együttélés lehetősége, a

Vannak dolgok, amelyek óhatatlanul megtörténnek. Egyszerűen az életünk velejárói. Elkerülhetetlenek. Ilyen a létezésünk végessége is. Mely tény ismét és ismét eszünkbe jut egy-egy temetéskor. Annak idején, 1956 őszén „Pipás” Sebestyén, Nagyborosnyó polgármestere kivitte a falu temetőjébe a diplomáján még meg sem száradt tintájú új körzeti orvost, apámat, rámutatott egy üres

A Komáromi Lapok 1920. július 3-án a címlapon közölte a fiatal bencés szerzetes, Dr. Szonyogh Xav. Ferenc rövid írását. A szerző egy Nagy-Magyarország térképből indult ki, ami köré az „így volt—így lesz“ szavakat írták. A képet látva az emberek kételkedve vagy vágyakozva az kérdezték: Mikor? Egy hónappal Trianon után ez