Magyar-Hon-Lap

Állítólag dokumentumfilm az a félórás „alkotás”, amelyet a francia-német ARTE tévécsatorna készített. Gondom van a műfaj-megjelöléssel, mert a cím így hangzik: „Magyarországon egy középiskolás kihívja Orbánt”. Ez a képtelenség lenne egy dokumentumfilm? Aztán szerencsétlen sorsú tininek nevezik a főszereplőt, Pankotai Lilit. Ő ugyanis sajnáltatja magát, mintha elüldözték volna a vidéki nagyvárosból a fővárosba. „Rettenetes”

Kösse fel a nadrágját, aki újat akar mondani arról, mi történik ma Európában. Mindent tudunk az önsorsrontó ideológiáról, az erkölcsi relativizmus rombolásáról, a megvásárolt politikusokról, a karizmatikus vezető hiányáról, a nagyhatalmi nyomásról, a versenyképesség csökkenéséről. Kár is folytatni… Én is csak azért bátorkodom ehhez a témához nyúlni, mert szeretném érzékeltetni,

1917 és 1984 között majd hét évtized, 67 év telt el. Vajon egy vetélkedő során hány versenyző ismerné fel, hogy mi kapcsolja össze ezt a két évszámot. Az olvasó tegyen próbát magával, és a következő bekezdésben már olvashatja is a választ. 1917-ben voltak a fatimai jelenések, és idén negyven éve,

Közeledett ahhoz a helyhez, ahol az egész elkezdődhetett. Ahol végül is minden elindult. Barátja életének egyik látszólag jelentéktelen, mégis az ő elmondása szerint meghatározó állomása felé tartott. Oda, ahol egykor csöndesen, egyszerűen és aztán már nem csak ott és nem csak egyszerien, hanem áradva tárult fel a titok. Valójában a

Évtizedek óta Magyarországon élő, a magyar nyelvet árnyaltan elsajátított, nem kifejezetten jobboldali német ismerősöm, egyetemi oktató járt nálunk vendégségben. Ő is folyamatosan követi az eseményeket a különböző felületeken, és nézni akarta aznap is az ATV Aktuál című műsorát. Szerinte már régen elkezdődött a kampány a júniusi választásokra. Egyetértettem vele. Két dologgal

A választások előtti latolgatás összenépi játék, de túl sok értelme nincs. A különféle nyilatkozatokból nem lehet kiindulni, mert nehezen átlátható hátsó gondolatok húzódnak meg mögöttük. A közvélemény-kutatások adnak némi támpontot, de például amíg a Fidesz-KDNP nem nevezi meg a jelöltjét és az illető nem fejti ki, hogy mit fog tenni,

Emléknapja: február 10. Amikor 1943 szeptemberében híre jött, hogy XII. Piusz pápa szentté avatja Árpádházi Boldog Margitot, érthetően megnőtt a sajtó érdeklődése a domonkosok iránt. A Pesti Hírlap riportere a domonkosok provinciálisától, Badalik Bertalantól, a későbbi veszprémi püspöktől, többek között azt kérdezte: Van-e a domonkos rendnek más magyar szentje is?

Bal- és jobboldalon egyaránt megmozgatta az érzelmeket a Pesti Srácok publicistájának, Trombitás Kristófnak a véleménycikke („Igen, teljesen rendben van, hogy azonos nemű párok is nevelnek gyerekeket”), amely már a címében összefoglalja annak tartalmát. A konzervatívok az LMBTQ-propaganda jobboldali térnyerése, a liberálisok pedig a cikk utólagos – „a méltatlan bírálatok és

A választások előtti kampányokban mindig letisztulnak, egyszersmind a végletekig megmerevednek az egymással szemben álló politikai álláspontok. Nem kivétel ezalól a júniusi európai parlamenti választások sem. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elvben független elnöke az őt (is) zsaroló Európai Parlament előtt tartott beszédében kerek-perec elismerte azt, amit eddig Brüsszelben