Magyar-Hon-Lap

Az élet adottság, senkinek nincs joga arról dönteni, hogy egy másik ember éljen-e vagy sem. Az Egyház kiindulópontja a biológiai tényekre alapozva az, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik és a természetes halálig tart. Korunkban a technológiai fejlődés elbizonytalanít az élet határpontjaival kapcsolatban.

1997-ben azután a régi-új proletárdiktatúra megalkotta a maga címerét. A Kossuth címernek csak a pajzsa maradt meg, se a sávok, se a halomok nem kellettek nekik.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 30 év eredményeit és kihívásait összegző körlevelenék 19-23. pontjai a családi életről, a szexualitásról és a bioetika feszítő kérdéseiről szólnak.

Surján László alapos mérlegelés után megpróbál tiszta vizet önteni Osztie Zoltán atya feldebrői prédikációja, vagy általánosságban a papok és hívek politikai véleménynyilvánításának ügyében.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 30 év eredményeit és kihívásait összegző körlevelenék 16-18. pontjai a tisztaság és szexualitás kérdését járják körül.

Tudjuk, hogy a válás milyen súlyos sebeket és tartós traumákat okozhat mindkét fél, különösen pedig a gyermekek életében. Az Egyház feladata, hogy a családok felé a törékenység és a nehézségek idején is kifejezze anyai közelségét.

A vörösterror-mártírok emlékének ápolása, tiszteletük terjesztése a kereszténydemokraták számára kézenfekvő feladat. Jelek ők egy olyan világban, amelyben a mártírok száma rohamosan növekedik, s amelyben a véres erőszak mellett a keresztény eszmeiség és jelképek lerombolása is mindennapi jelenség lett.

A családtagok egymás iránti elköteleződése az az iskola, amelyben a másik ember iránti szolidaritás beépül a gondolatainkba.

Annak, hogy az emberi méltóság létezésénél fogva minden emberi személyt megillet, komoly következményei vannak.