Ki a hibás a háborúért? – Böjte Csaba testvér levele

“Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt.” Lk 15,1

Gyerekek kérdezték: 

– Ki a hibás a háború miatt?! 

– A hibás én vagyok! 

Igen, szomorú szívvel magamat vádolom! Sokkal többet kellett volna prédikálni a szent szegénységről, arról a tiszta, egyszerű názáreti életről melyet a mi Urunk, Jézus Krisztus mutatott nekünk, s melyre lelkünk mélyén mindannyian vágyunk! Mert valóban jó dolog jónak lenni, tisztán, békében, szeretetben élni! Sokkal jobb testvérekként, váll a váll mellett építeni Isten Országát, mint gyilkos fegyverekkel egymás otthonát elpusztítani! 

Ferenc pápa – ha elolvassuk a háromoldalas imáját, melyben a világunkat és benne Oroszországot és Ukrajnát név szerint is felajánlja a Béke Királynőjének – láthatjuk, hogy mindannyiunkat vádol, bűnösnek nevez! “Belebetegedtünk a kapzsiságba és bezárkóztunk a nacionalista érdekekbe, hagytuk, hogy kiüresítsen bennünket a közöny és megbénítson az önzés.” 

Milyen egyszerű lenne egyik vagy másik felet kikiáltani hibásnak, és aztán azt “leselejteznénk” és itt is lenne a mennyország! A háború nem a semmiből jött, mi emberek mindannyian hosszú éven keresztül a kapzsisággal, mohósággal, hatalomvággyal, hamissággal, paráznasággal jól megágyaztunk ennek az öldöklő, értelmetlen pusztításnak!

Őszinte bűnbánattal, életünk megjavításával tehetünk a legtöbbet a háborús gyűlölet megszűnéséért! A nagyböjt a megtérésnek a szent ideje, tegyünk meg mindent, hogy bennünk, körülöttünk béke legyen, és akkor bízhatunk benne, hogy a világunkban is béke lesz! 

Részlet Böjte Csaba testvér írásából

További
cikkek

Hírlevél