Magyar-Hon-Lap

A nyitókép a hetente észlelt új esetek száma a földgolyó egészén és régiónkként. A tavaly nyáron, az első hullám után jelent meg Klaus Schwab és Thierry Mallarat tanulmánya a „Nagy Újrakezdés”. Ők akkor három lehetséges jövőképet vázoltak fel: A 2020 márciusi hullámot kisebb hullámok sorozata követi, amelyek egy-két év alatt fokozatosan megszűnnek.

A magyar–cigány együttélés nehézségei – a pozitív példák dacára – az egyik legégetőbb társadalmi problémát jelentik Magyarországon. Ugyanakkor a 2010-es fordulat, vagyis a segélyorientált romapolitikát felváltó munkacentrikus szemlélet az egyik legfontosabb lépés volt az etnikumközi viszonyok normalizálásának az útján. Ami pedig legalább ennyire fontos, az az egyházak által végzett napi

Donald Tusk, aki jelenleg az Európai Néppárt elnöke, életében egyszer volt kemény legény. 2007-ben, amikor az akkor ellenzékben lévő Polgári Platform elnöke volt, pártjának európai parlamenti képviselőcsoportja megszerezte a külügyi bizottság elnöki posztját. Ezt a feladatot a német CDU szinte hitbizományként a sajátjának tekintette, ezért meglepve és felháborodva fogadta, hogy

Két hír borzasztott el a napokban. Az első várható volt. A különféle nemi identitászavarokban szenvedők, de még a homoszexuálisok is évek óta tudatosan provokálják a többieket, és ha másképp nem megy, perrel kényszerítik ki az „egyenlő elbánást”. Nincsenek tekintettel arra, hogy a követeléseik valakinél lelkiismereti okokból teljesíthetetlenek. Ilyen volt az

1993. június 20-án Miskolcon részt vettem négy lengyel minorita pappá szentelésén. Tévesen bár, de úgy emlékeztem, hogy egyikük Bogdan Adamczyk volt. Valójában évekkel később kerültünk közelebbi ismeretségbe: együtt szerepeltünk egy konferencián Miskolcon.  Bogdan atya a Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Minorita templom plébánosaként és rendházfőnökként, életének 56. és papságának 27. évében 2021. április 9-én,

A magyar nemzet politikájának hét törvénye látható felírva erre a különleges ajándéktárgyra, amely a magyar miniszterelnök birtokában található. Ebbe beletekintve – saját magunk mellett – a XXI. századi Magyarország nemzeti politikájának alappilléreit is láthatjuk, olvashatjuk. Ezeket Orbán Viktor fogalmazta meg tavaly augusztus 20-án, ünnepi beszédében, amelyet az összetartozás emlékhelyének átadásán,

A bezártság olvasásra késztet. Persze szebben hangzik, ha azt mondom, az otthon töltött órák lehetőséget adnak sok könyv régóta halogatott olvasására. A könyv mindig élményt jelent, de ebben az időszaban terápiás szerepe is van. Oldja a bezártság ingerszegény világát. Egyfajta találkozás élményét nyújtja. Ezekbe a találkozásokba is magát viszi az

Miértek és kételyek sorjáznak. Miért vállaltad a szenvedést Uram? Miért a kínt és a halált, ráadásul a megszégyenítő gyalázatot? Lehetett volna másképp? A tudós teológusok szerint igen. Semmi nem korlátozta a Mindenhatót, amikor elhatározta a Megváltást.  Ha pedig ez így van, akkor kell legyen valami lényegi üzenete nemcsak magának a Megváltásnak,

A teremtésvédelem nemcsak a környezetről, hanem a teljes teremtett világról, tehát az emberről is szól. Sok hang szól ma veszélyeztetett környezetünk védelmében. Közöttük egyre erőteljesebb az egyházak teremtésvédelemről szóló szava, aminek sok közös vonása van a többivel, hiszen a probléma közös. Van azonban két lényeges különbség is. Egyrészt a címben