Magyar-Hon-Lap

Még orvostanhallgató koromban olvastam Alexander Fleming életrajzát, és megragadott benne, hogy nem volt hajlandó szabadalmaztatni felfedezését, amit angol orvosok a XX. század legnagyobbjának tartottak. Való igaz, hogy az antibiotikumok teljesen új utakat nyitottak meg a gyógyítás előtt. Mindez most azért időszerű, mert a profithajhászás jelképének számító Egyesült Államok elnöke sokak

Érdekes a nagyvárosok lélektana. Bécs például mindig balos, a V4 fővárosokban egyik főpolgármester sem konzervatív. Madridban viszont több mint két évtizede a Néppárt kormányoz a régióban, s most a május 4-ei választásokon megkétszerezte a képviselőinek számát. Ugyan így is koalícióra szorul, de ennek megkötése nem lesz probléma: válogathat. Isabel Díaz

Minél zavarosabb, aggasztóbb egy korszak, annál nagyobb a tömegigény az állandóságot, az értékeket, az igazat, a jót hirdető szellemi vezetőkre. Magyarországon az írók mellett főleg egyes papok kerültek ilyen szerepbe. Az emberi történelmet végigkíséri az erények, tettek vagy karizma tekintetében kortársaik közül kiemelkedő élő személyek csodálata. Életrajzukban általában a „már

Az élet és halál témáját körüljáró ideológiai csaták tárgya jellemzően az abortusz, ahogy azt Lengyelországban vagy Amerikában is láthatjuk. A másik vitatott orvosi eljárás, az eutanázia viszont ritkán, egy-egy konkrét eset kapcsán kerül csak az érdeklődés homlokterébe. Utoljára a Magyar Orvosi Kamara „sorshúzásos” – a passzív eutanáziával is rokonítható –

Mindig fenntartással fogadom a napi sajtó tudományos híreit. Most mégis figyelemre méltónak tartok egy szerbiai vizsgálatot, amit a vajma.info közvetített számomra. A mai Magyar Hírlap is közölt egy rövid hírt Szerbiából, miszerint tízezer emberen vizsgálták a különféle oltások hatékonyságát. Úgy tűnik nekem, hogy a Vajdaság Ma portál egy másik felmérés elemzését közli,

A nyitókép a hetente észlelt új esetek száma a földgolyó egészén és régiónkként. A tavaly nyáron, az első hullám után jelent meg Klaus Schwab és Thierry Mallarat tanulmánya a „Nagy Újrakezdés”. Ők akkor három lehetséges jövőképet vázoltak fel: A 2020 márciusi hullámot kisebb hullámok sorozata követi, amelyek egy-két év alatt fokozatosan megszűnnek.

A magyar–cigány együttélés nehézségei – a pozitív példák dacára – az egyik legégetőbb társadalmi problémát jelentik Magyarországon. Ugyanakkor a 2010-es fordulat, vagyis a segélyorientált romapolitikát felváltó munkacentrikus szemlélet az egyik legfontosabb lépés volt az etnikumközi viszonyok normalizálásának az útján. Ami pedig legalább ennyire fontos, az az egyházak által végzett napi

Donald Tusk, aki jelenleg az Európai Néppárt elnöke, életében egyszer volt kemény legény. 2007-ben, amikor az akkor ellenzékben lévő Polgári Platform elnöke volt, pártjának európai parlamenti képviselőcsoportja megszerezte a külügyi bizottság elnöki posztját. Ezt a feladatot a német CDU szinte hitbizományként a sajátjának tekintette, ezért meglepve és felháborodva fogadta, hogy

Két hír borzasztott el a napokban. Az első várható volt. A különféle nemi identitászavarokban szenvedők, de még a homoszexuálisok is évek óta tudatosan provokálják a többieket, és ha másképp nem megy, perrel kényszerítik ki az „egyenlő elbánást”. Nincsenek tekintettel arra, hogy a követeléseik valakinél lelkiismereti okokból teljesíthetetlenek. Ilyen volt az