Magyar-Hon-Lap

Biztosan nem vagyok egyedül. Nem vagyok egyedül azzal, amit megtapasztaltam. Ezt akkor, ott még csak sejtettem. A mosolyokból. Az együtt látó, fénylő tekintetekből. Sorbanállunk. Különösen sokan és szorosan. De nem a megszokott egymásutánban, hanem sugárirányban. Inkább egy vonzás alatt végtelen körtáncban való állás ez. Ritkán tapasztalt helyzet. Ami rendes körülmények

Ilyen közel volt hozzám – mutatta a mértéket kezével a tíz év körüli mosolygós srác a tévében, mint szerény horgász a közepes csukányi halat. De a folytatás nem kópés, hanem örömmel teli volt. A pápáról, annak budapesti látogatásáról beszélt. Majd bal kezét a mellkasára tette, és így szólt: olyan meleg

Május 20-án tartotta meg ünnepélyes keretek között Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye napját Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata és Szabolcs Község Önkormányzata. Az eseményen Harrach Péter, mint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke mondott beszédet. A Történelmi Emlékhely avatásán (a Református templomkertben) Harrach Péter dicsérte a térség országgyűlés képviselőjét, aki történészként remekül érvelt a

A 21. század második évtizedének kezdetén az emberiség soha nem látott méretű és összetettségű kihívások sorával néz szembe, több milliárd ember szenved szükséget és üldöztetést világszerte. Az emberi és természeti katasztrófák, a gazdasági válságok, a klímaváltozás, valamint a vallási alapú üldöztetés és a háborúk következményeként egész emberi közösségek hagyják hátra szülőföldjeiket,

Feri komám (von Farcád) szokta így kezdeni: Ejsze ecce’, s aztán jön valami okosság, melyben mindig ott lapul legalább egy mákszemnyi góbéság is. Az ejsze eredete a hisz igére vezethető vissza. Ma remélhetőleg, valószínűleg, szinte biztos az értelme. Lefekvéskor, ébredéskor s az alvás REM fázisaiban néha úgy álmodom, hogy az

1951-ben még megjelent A Szív, a Jézus Szíve Szövetség hetilapja. Úgy maradt meg emlékezetemben, hogy gyerekeknek szóló kiadvány. Ám, ahogy most lapozgatom az Arcanum adatbázisban, látom, hogy egy ma is hiánypótló újság lenne, afféle sok-sok ismeretet közlő felnőtt hittan. Idézek az 1951. június 30-án megjelent A jövendölések csodája című cikkből:

„Imaszobák nyíltak a Corvinuson a nem keresztény vallásúak számára” – olvashatjuk az első és sokadik hallásra is megdöbbentő címet az Indexen. A Szemlélek keresztény blog viszont már csak imaszobákról ír, jelzők és kiegészítő információk nélkül, a Corvinus Egyetem honlapja szintén. Mi tehát az igazság? Egy olyan korban, amikor a kereszténység

Az alabbiakban Ferenc pápának a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán elmondott beszédét adjuk közre, amelyet az egyetemi és kulturális élet képviselőihez intézett magyarországi látogatása utolsó programjaként. Kedves Testvérek, jó napot kívánok! Köszöntöm mindnyájukat, és köszönöm az elhangzott szép szavakat, amelyekre rövidesen kitérek. Ez a magyarországi látogatásom utolsó találkozója, és hálás

Igen, Ferenc pápa magyarországi látogatása során megtanultam szeretni őt. Sok mindent lehetett olvasni róla, ami nem mindig tette szimpatikussá. Ám egyszer felfigyeltem egy mondatára, amelynek lényege körülbelül így összegezhető: Sose arra figyeljetek, amit mondanak rólam, amit a média közöl, hogy mondtam. Arra figyeljetek, amit hallotok, hogy kijön a számon. Amióta