Magyar-Hon-Lap

Régi gyakorlat, hogy a római katolikusok imádkoznak a pápa szándékára. Leó pápa közreadta a 2026-ban esedékes havi imaszándékokat, amelyekért felekezettől függetlenül bárki fohászkodhat.

A német vezetés is képes volt felismerni, amit Orbán Viktor felismert, de nem volt bátorsága a felismerésnek megfelelően cselekedni. Könnyebb volt Orbánt támadni, mint saját értékeiket és kultúrájukat védeni.

A karácsony, mint ünnep értéke egyre inkább devalválódik a mai eszement világban. Hígul, torzul, elértéktelenedik, eliparosodik, kereskedelmivé válik, ahol a vásárlás a legfőbb jelszó. Pedig karácsony valójában Jézus Krisztus születésnapja a keresztények számára, de a nem hívőknek is a szeretet, a család, az értő és mértéktartó ajándékozás és adományozás napja.

„Az Ige testté lett”: ennek az evangéliumi kijelentésnek mélyreható következményei vannak a keresztény teológiában és a mai korszellemre nézvést is.

Európában mindennek megvan a maga fővárosa vagy országa. Ha divat, akkor Milánó, ha szerelem, akkor Párizs, ha pedig karácsonyi vásár, akkor Németország. A brünni kitérő után folytattuk utunkat

A karácsonyi vásár kedves, de felszínes műfaj. Ám amikor azt halljuk, hogy több német önkormányzat is lemondta annak megszervezését, rá kell jönnünk: ezek a forraltboros-lacikonyhás forgatagok mégiscsak az európai életforma szerves tartozékai. Felkerekedtünk hát – szászországi úticéllal –, hogy ne csak itthon legyünk európaiak.

2025. december 17-én jelent meg az Imaginative Conservative cikkei között B. J. Birzer tanulmánya arról, hogy a nyugati civilizáció az emberi méltóságban és a szeretetben gyökerezik. Közép-Európából nézve a hajdan mintakép nyugat mintha teljesen elszakadt volna ezektől a gyökerektől. Maga Birzer is mintha nem ismerne rá a Nyugatra. Ahogy öregszem,

A kultúra szó a latin művel igéből ered. Tágabb értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt. A kifejezés alatt általános értelemben egy embercsoport szokásainak és hagyományainak összességét értjük. Hagyományos értelemben a társadalom szellemi élete.

Áder János: Az én állításom az, hogy az elmúlt 15 évben a közvagyon olyan mértékben gyarapodott, amire legutóbb az 1867-es kiegyezés után volt példa Magyarország történetében.