Magyar-Hon-Lap

Aggodalom a társadalmunk jövőjéért, a tiszta közéletért és az ezt képviselni rendelt kormányért.

A sakkban illik minél több lépésben előre gondolkodni, de egy komolyabb kártyajátékban is elvárt ez, mint ahogy az is, hogy tudjuk, milyen lapok lehetnek az ellenfél kezében. S mindezt persze csalás nélkül kell végrehajtani. A győzelemhez meg elengedhetetlen egy kis emberismeret és pszichológiai tudás is. Meg fapofa.

Halála pillanatában biztosan kudarcnak látta az életét. Nem tudhatta, hogy a brevnovi apátság igazi szellemi-lelki középponttá lesz. Adalbert sorsa a vetés volt, az aratás öröméből nem jutott neki.

Surján László izgalmas meséje Mariskáról, az árva kislányról és Mihály bátyjáról, a híres teológusról…

Fulton Sheen (1895-1979) kivételes képességű, szentéletű amerikai érsek, aki a jövőbe nézett és mintha előre látta volna korunk szellemi-lelki nyomorát. Nem véletlen, hogy nem felejtették el és napjainkban is tanulmányozzák írásait, beszédeit. Most Joseph Pronechen tanulmányára támaszkodva Sheen érseknek idők jeleit kutató gondolatait ismertetem. (Surján László)

Forrong az egész világ. Háború veszélyétől hangos a média. Háttéralkuk mellett a „nagyok” meccsei kavarják fel a közélet sosem igazán állóvizét. Kis Kárpát-medencénk is lázban ég. Választások lesznek a közeljövőben „itt” és „ott” is. Mindez nagy baj. De még nagyobb gond, életünkbe, elevenünkbe vágó rémület, hogy mindeközben rendszerszinten lopják el a gyermekeinket, unokáinkat.

Előző két írásunkban a Kárpátaljára vonatkozó román és szlovák területi igényekről írtunk, feltárva azok történelmileg, etnikailag és morálisan indokolatlan jellegét. Sorozatunk utolsó részében a „gens fidelissima”, vagyis a kárpátaljai ruszin/ukrán népesség áll figyelmünk középpontjában

A háborúpártiak és a békepartiak küzdelme nem más, mint a jéghegy csúcsa. A mélyben kemény gazdasági érdekek és az átalakuló világrend pozícióharcai vannak, de jól látható a kultúrák összecsapása is, eszünkbe juttatva Huntington vízióját. A mai küzdelem annyiban más, hogy nem két távoli civilizáció összecsapása történik, hanem a nyugati világon

Surján László meséje Jókirály lányáról, Rózsáról, aki Ferkó segítségével visszanyeri emberi alakját, és boldogan összeházasodnak. Végül Ferkó király lesz – nem is akármilyen király!