Magyar-Hon-Lap

Előző két írásunkban a Kárpátaljára vonatkozó román és szlovák területi igényekről írtunk, feltárva azok történelmileg, etnikailag és morálisan indokolatlan jellegét. Sorozatunk utolsó részében a „gens fidelissima”, vagyis a kárpátaljai ruszin/ukrán népesség áll figyelmünk középpontjában

A háborúpártiak és a békepartiak küzdelme nem más, mint a jéghegy csúcsa. A mélyben kemény gazdasági érdekek és az átalakuló világrend pozícióharcai vannak, de jól látható a kultúrák összecsapása is, eszünkbe juttatva Huntington vízióját. A mai küzdelem annyiban más, hogy nem két távoli civilizáció összecsapása történik, hanem a nyugati világon

Surján László meséje Jókirály lányáról, Rózsáról, aki Ferkó segítségével visszanyeri emberi alakját, és boldogan összeházasodnak. Végül Ferkó király lesz – nem is akármilyen király!

Surján László meséje Ferkóról, a láthatatlan labdáról és az esőcsinálóról, az állatsegítőkről és az elvarázsolt királyságról.

Sajnálatra méltóak azok az emberek, akik semmi jónak nem tudnak örülni. Vagy ha mégis, akkor el kell tussolják, mert erre kaptak megbízást.

Surján László meséje egy szegény ember tizenegyedik gyermekéről, Jánosról, aki már gyermekként keményen dolgozott. Egy nap, amikor birkákat őrzött, megmentette a medvekirály bocsát, aki hálából varázserejű segítséget ígért neki. Később egy hangyával is jót tett, aki cserébe csodálatos erőt adott…

Az intuíció azon ösztönös megérzésen, élményszerű felismerésen alapuló folyamat, mely során az információszerzés nem gondolkodási és következtetési folyamatok során történik. Inkább egyfajta belső hang, ráérzés, jövőbe látás, hatodik érzék, sugallat, szívünkre hallgatás ez. Az értelmezések szerint váratlanul jön, de mindig a kellő pillanatban. Hála Istennek.

Nem hiszem, hogy van ma festő Magyarországon, aki művészibbet tudna alkotni, mint ő. Éppen 32 évvel ezelőtt ismerhettük meg itt Szombathelyen, amikor elkészült a Székesegyházban négy monumentális festménye, és kiállítás nyílt alkotásaiból a szombathelyi képtárban.

Hasonló címet viselő előző írásunkban még ősi román földként csodálkoztunk rá Kárpátaljára. Nemrég azonban a szlovák szélsőjobboldal is szemet vetett erre a 13 ezer négyzetkilométerre. Rájuk is igaz tehát, hogy Trianonban nem sikerült maradéktalanul kielégíteni az egykori Magyar Királyság területére irányuló irredentizmust.