Magyar-Hon-Lap

A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra. Ezzel szemben a döntéshozók nyilván jól tudják, milyen politikai és jogi kockázatokkal jár a mártírgyártás. Most azonban mintha változni látszana e téren a kormányzati hozzáállás.

Az alábbi írás arra vállalkozik, hogy bemutassa, miképp rajzolódik ki egyre világosabban a fiatalok mentális egészségének és boldogságának drámai romlása – milyen tényezők állnak a háttérben, és milyen társadalmi-pszichológiai mechanizmusok hatnak erre.

Nem Angela Merkel az egyetlen politikus a világtörténelemben, aki kiadta memoárjait, miután befejezte aktív pályafutását. Egészen kivételes képességű, a világot valóban formálni tudó nagyok méltán számíthatnak az olvasók érdeklődésére. Nekem egy ilyen megállapításra mégis Henry Kissinger, a szintén német származású volt amerikai külügyminiszter jut eszembe. Most azonban hazánkba érkezett egy

Isten, haza, család. 84 évet megéltem, de katolikusként egyetlen prédikációt sem hallottam, amely ezzel a jelszóval, mint jelszóval foglalkozott volna. Minden keresztény szívéhez közelálló kifejezésről van szó, függetlenül attól, hogy voltak és vannak, akik visszaélnek vele.

Kellene tehát egy mai Berzsenyi, néhány „golyós” államfő, hogy felébredjen végre a nemzet lelke és tegye – mert igenis képes rá – a csoda dolgokat! Mindehhez pedig jó volna az az utópisztikus álommegvalósulás is, mely szerint világnyi csodákra csak más, végre észbe kapó, szabad nemzetekkel együtt vagyunk képesek.

Fogadni mernék, hogy nem ez volt az utolsó kilövési kíséret. Az ellenzéki képviselők harcias kirohanását alighanem az magyarázza, hogy két tűz között vannak. Szembe állnak a kormánnyal, s feltehetően ők is érzik, hogy nincsenek egy súlycsoportban. A meggyőző erőt hangerővel akarják pótolni.

Surján László gondolatai a Szarka László akadémikus által közreadott beszédrészlet olvasása közben.

Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, az MKDSZ társelnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott a Gondolának a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.

A fő töréspontot már száz éve is az jelentette: Magyarország egy önálló állam-e, vagy csupán a birodalom része?