A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 30 év eredményeit és kihívásait összegző körlevelenék 52–60. pontjai a gazdasági élet keresztény elveiről szólnak.
A gazdasági tevékenység végső célja nem önmagában a haszon, hanem az ember, mégpedig minden ember és a teljes ember (test és lélek) kibontakozása, kiteljesedése, olvasható a körlevél 53. pontjában. Ez a nagyon elméletinek tűnő mondat konkrét tartalmat kapott 2026. november 9-én, amikor hat az autóiparban érdekelt szakszervezet Győrött szervezet tüntetést a munkahelyek megtatása érdekében. A szervezők hangsúlyozták, hogy a profit jelentős részét nem volna szabad kivonni a gazdaságból, hanem fejlesztésre, munkavédelemre és a munkások tisztességes megfizetésére kellene fordítani.
A mai magyar társadalom legfontosabb kihívása esélyt adni a leszakadó néprétegeknek. Elengedhetetlenül fontos minőségi oktatást biztosítani a legszegényebb településeken felnővő gyerekek számára is.
Ma már a kétkezi munkaerőre egyre kevesebb az igény, a fejlődés irányát figyelve a mai gyerekek tanulatlanul felnőve nem kapnak majd munkát. Elérhető munkalehetőségeket kell biztosítani az ország leszakadó kistérségeiben is. Elfogadhatatlan, hogy gyermekek százezrei nőnek fel úgy, hogy nélkülözik a szükséges anyagi javakat, a megfelelő iskolát és az iskola elvégzése után a munkához jutás lehetőségét.
A roma honfitársaink jelenléte nem probléma, hanem mindenekelőtt lehetőség. Család- és gyermekszeretetük, érzelemgazdagságuk, a zenében és a táncban megnyilvánuló tehetségük, istenközelségük mind, mind olyan érték, amely nemzetünk egészét gazdagíthatja.
A hazánk előtt álló egyik legfőbb feladat az ő felzárkózásuk, beilleszkedésük elősegítése. A keresztények részt vállalnak ebben. Az Egyház több olyan iskolát tart fenn, ahol a tanulók nagy része hátrányos helyzetű. Közel száz helyszínen (tanodákban és nyitott házakban) biztosít tanulási lehetőséget és szabadidős tevékenységet a legszegényebbek számára.
Az európai integráció fenntartása mellett fontos a magyar tulajdonú vállalkozások átlátható és arányos erősítése, továbbá az ország önálló termőföld-, víz- és energiagazdálkodásának biztosítása. A tőkésosztály meg kell tanulja, hogy a vagyon kötelezettséggel jár, ami nem tudható le néhány látványos karitatív gesztussal.
Fel kell ismernie, hogy a leszakadók felzárkóztatása a tőkének is érdeke, hiszen a tőke működtetésére csak a mennyiségben és minőségben megfelelő munkaerő képes.
Sürgető feladat az idősotthonok és a pszichiátriai otthonok létszámbővítése is. Az egyházak ezeken a területeken is felajánlják együttműködésüket, szolgálatukat. Fontosnak tartjuk, hogy a pszichiátriai segítségre szoruló emberek megfelelő és hozzáférhető ellátásban részesülhessenek.
Fontos támogatni a rugalmas munkaszervezést a kisgyermeket nevelő szülők számára.
Mindenkit bátorítunk, – üzenik a püspökök –, hogy merjünk egymás felé fordulni. Egy figyelmes szóval, egy gesztussal, a jelenlét felajánlásával többet adhatunk egymásnak, mint gondolnánk. Különösen is figyeljünk azokra, akiket az Úr ránk bízott. Az Egyház ezen az úton szeretne mindenki mellett ott lenni: meghallgatni, kísérni, erőt adni, együtt keresni Isten akaratát.
Hívunk mindenkit: tartson velünk ezen az úton!
Ez az út göröngyös lesz. Nincs olyan kormány, amelyik érdemben fékezné a profitéhséget, sőt még párt sincs, amelyik következetesen képviselné a fentieket. Részleges eredményeket elérnek, de végül „kényszerű” kompromisszumok felhígítják a szép terveket. Olyan radikálisan kereszténydemokrata pártra van szükség, amelyik képes akár a hatalomról is lemondani, hogy az evangélium szemléletét hirdethesse. Ez különbözteti meg a világnézeti pártokat a többiektől.
Surján László

