Nem tévedés. Nem arról írok, hogy kire. A mire? nem a listát jelenti, hanem azt, hogy mi a döntésem indoka.

Van aki úgy véli, hogy a választás során Moszkva és Brüsszel között döntünk. Ezt többen a demokrácia és a diktatúra közötti választásnak tekintik. Ha ez volna a kérdés, akkor Brüsszel a nyertes. Azonban ez téves megközelítés.

Milyen demokrácia az, amelyben, ha egy tagállam él a Szerződésben rögzített jogával, s ez ütközik a többség véleményével, akkor a szerződést meg akarják változtatni?

Téves ez a megközelítés azért is, mert a brüsszeli adminisztráció kritikáját, káros döntéseinek kifogásolását az európai értékek teljes elutasításaként értékeli. Ha a kritika tilos, akkor diktatúra lépett a demokrácia helyébe. Az Unióval szemben kritikus magyar pártok – talán egy kivétellel – nem öntenék ki a fürdővízzel a gyereket.

Ebből kiindulva úgy vélem a választás tétje, hogy mintagyerekként hajbókolva követjük-e a kor kihívásai között csetlő-botló brüsszeli adminisztrációt, vagy élve a tagállamok jogaival a józan ész szavára hallgatunk. Oroszország elfogadhatatlan módon próbált érvényt szerezni a maga vélt vagy valós biztonsági érdekeinek. Brüsszel pedig pénzt, paripát, pecsenyét ad Ukrajnának, és ukrán életek árán próbálja gyengíteni az oroszokat. Nem állhatunk az oroszok pártjára, mert agresszorként lépett, és nem lehetünk részesei ennek az Ukrajnát kihasználó, a háború kiterjedésével fenyegető brüsszeli felelőtlenségnek sem. Olyan Magyarországot szeretnék, amelyik nem Brüsszel, nem Moszkva s még csak nem is a pillanatnyilag velünk barátságos Washington csatlósa.

Kinek a pártjára állok? Nem meglepetés, ha azt mondom: a magyarok pártjára. Mire szavazok hát? A nehezen megszerzett, kiböjtölt függetlenségre. Két vesztes világháború után a békére.

A megújulásra képes tapasztalatra. A rágalmazók helyett a megrágalmazottakra. A kordában tartott rezsire. A családok támogatására. A sokat szenvedett nemzetünk összetartozására. Édes hazámra, édes hazánkra.

Ma még nem tudjuk, hogy ki nyeri meg a választásokat. Sejtéseink lehetnek, vannak is. Viszonylag nyugodtan várom az eredményeket. (Némi vizsgadrukk azért van bennem.) De bármi lesz is, tudom, hogy nem üres szólam a mondás: a nép szava az Isten szava.

Barátsággal köszönt:

Surján László