Szimbolikus módon Kerkai Jenő születésnapján, november 9-én került megrendezésre a 4. Kerkai Est, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség fiataloknak szóló rendezvénye. A rendezvény házigazdája ezúttal is Harrach Péter, az MKDSZ elnöke, moderátora pedig M. Dobos Marianne újságíró, szerkesztő, műsorvezető volt.
Az estet Tóth Péter Lóránt versvándor nyitotta, kiválóan megadva az alaphangot Arany János és Petőfi Sándor barátságáról szóló műsorával. Kiemelte, milyen különleges és példa értékű, hogy egy befutott, sikeres költő, a világ legnagyobb önbizalommal bíró embere felkarolja a világ legkisebb önbizalmú emberét, Arany Jánost, aki, ha hagyják, talán minden művét elégette volna. Beszélt arról, hogy országjárása során mennyire látja a két költő örökségének továbbélését az egyszerű emberek között, akár még a kocsmák mélyén is.
Szépen rímelt erre Koronkai Zoltán SJ előadása az éppen születésnapos Kerkai Jenőről, estünk névadójáról. A jezsuita Kerkai a 30-as években a legelhanyagoltabb osztályhoz érzett hivatást, az agrárifjúsághoz, belőlük formálta meg Közép-Európa legnagyobb ifjúsági mozgalmát, a KALOT-ot.
Mozgalmából nőtt ki a földosztást és szociális reformokat sürgető KDNP, amely rögtön hatalmas társadalmi támogatottságot nyert.
Ezért a szocializmus éveiben keményen meg kellett bűnhődni minden fontos politikusnak, de még a háttérből segítő Kerkainak is, aki 10 évet töltött börtönben borzalmas körülmények között. Mégis emelt fővel került ki onnan, alázattal vállalva élete utolsó évtizedében a legegyszerűbb munkásfeladatokat és a társadalmi elértéktelenedést.
Az est fővendégei Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő és Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója voltak. A panelbeszélgetésből kiderült, hogy
a világon ma több mint 360 millió üldözött keresztényt tartanak számon 76 országban. A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a keresztényüldözést közöny veszi körül.
Hölvényi György szerint az elsődleges feladatunk az, hogy az üldözöttek biztonságba kerüljenek, miközben mi példát meríthetünk ezektől az emberektől, akik számára az üldöztetés a Jézus Krisztusba vetett hit kiteljesedése.
Kovács Péter megerősítette, hogy a keresztényüldözés ma az egyik legelhallgatottabb tragédia a világon, Európa pedig ahelyett, hogy segítené őket, inkább elnyomja a saját keresztény identitását, félreértelmezve a toleranciát. Ennek legjobb példája, hogy az iszlám saría törvénykezésben a keresztények jogai a muszlimoké után következnek (például két keresztény tanúvallomása ér fel egy muszliméval), a pogányoké pedig a hierarchia legalján vannak. Amikor tehát Európa megtagadja a saját keresztény identitását, iszlám szempontból páriává tesszük és kiszolgáltatjuk magunkat!
Hölvényi György rámutatott, hogy a mai pluralista világban (és politikában) mindennek az alapja a személyes hit és identitás, de ezt cselekvésre is kell váltani.
„A mai világ a relatívat abszolútizálja, az abszolútot relativizálja”
– mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.
Kovács Péter szintén azt hangsúlyozta, hogy a Hungary Helps Program célja megmutatni, hogy az üldözött keresztényeknek igenis van európai támogatójuk, ami egyrészt a biztonságukat növeli, másrészt az iszlám államokban ők mindig a sor végére kerülnek, ha valamilyen támogatásról van szó.
Hölvényi György szerint a Hungary Helpsnek nemcsak a tényleges eredményei fontosak, hanem az eszmeisége, a szimbolikus üzenete is, ez pedig a szolidaritás növelése magunkban, illetve a „kereszténység bölcsője” irányában. Egyszerűen nem engedhetjük meg azt, hogy a 12. genocídiumnál járó közel-keleti keresztények éppen a mi időnkben tűnjenek el véglegesen, ráadásul úgy, hogy mindez a szemünk előtt zajlik.
A beszélgetőtársak egyetértettek abban is, hogy a migráció egyértelműen negatív folyamat,
ami egyrészt terrorfenyegetéssel jár, másrészt a kibocsátó országoknak se jó, hiszen az ottani életerős korosztály vándorol el. Hölvényi György arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaválságnak most még csak az elején járunk, ami – az ottani népességnövekedéssel együtt – tovább fogja gyorsítani az elvándorlási folyamatot. Hozzátette, hogy az üldözött keresztények nagyon kis arányát adják csak a kivándorlóknak, ők elsősorban a szülőföldjükön szeretnének boldogulni. Európa iszlamizációja viszont – a keresztes hadjáratokat megelőző 7-8. századi hódítások vagy éppen a török kor után – ismét kézzelfogható közelségbe került.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a fiatalok ebben a helyzetben, Kovács Péter felidézte egy franciaországi látogatását, ahol a házigazdák meglepődtek azon, hogy a keresztények humorosak és életvidámak is tudnak lenni, az ottani propaganda ugyanis mindig ennek ellenkezőjét hangoztatja. Hölvényi György gyönyörű zárszót adott az estének azzal a gondolattal, hogy
bár a kereszténységnek sok oldala, társadalmi vetülete van, az alapja mindig a Jézus Krisztusba vetett bizalom marad, ami az egyén szintjén kezdődik.
Írta: Hojdák Gergely
Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
A teljes panelbeszélgetés megtekinthető itt:
Koronkai Zoltán SJ előadása Kerkai Jenőről, a rendezvény névadójáról:
