Kell-e nekünk a NATO?

A Magyar Atlanti Tanács (MAT) Elnöksége 2023. szeptember 2-án, simonpusztai kihelyezett ülésén az alábbi állásfoglalást fogadta el:

„Európában nincs alternatívája az atlantizmusnak, melyet elődeink fogalmaztak meg a második világháború után. Az Atlanti óceán két partján elterülő térségek egységes kultúrkört foglalnak magukba, összeköti őket az azonos értékrend és a közös érdek. A közös érdek a transzatlanti térség békéjének, biztonságának és prosperitásának szavatolása. Mindezek garanciája a NATO, mely egy értékalapú érdekközösség.

A jelenlegi válságokkal sújtott nehéz időszakban a Magyar Atlanti Tanács minden lehetséges eszközt latba vet, hogy az eredeti értékek alapján létrejött atlantista gondolatot a magyar társadalomban ébren tartsa, és hozzájáruljon a transzatlanti együttműködés elmélyítéséhez Közép-Európában és az egész térségben.”

Az állásfoglalással egyet lehet érteni, mégis igényel némi kiegészítést. Az Atlanti óceán két partján elterülő térségek egységes kultúrkört foglalnak magukba, – írták. Érezhették azonban, hogy ehhez magyarázatra is szükség van, így bekerült a következő pár szó: összeköti őket az azonos értékrend és a közös érdek.

Szívem szerint ezt múltidőben kellene mondani. A NATO-ra hellyel-közzel még érvényes kijelentések ezek, de a szöveg nem a NATO-ra, hanem a térségre vonatkozik. Ekkor pedig vagy nem igaz, vagy Közép-Európát kivesszük az Atlanti-óceán partján elterülő országok köréből, ami földrajzi szempontból helyes ugyan, de politikailag nem. A NATO kapcsán nemcsak Közép-Európát, de Görögországot, Törökországot is beleértjük az atlanti térbe. A közös érdekről ma már erőltetett beszélni. A Szövetség alapértékei: a demokrácia, az egyéni szabadságjogok és a jog uralma voltak. Ma mindegyikkel vannak hibák. Milyen demokrácia az, ahol a versengő felek bíróság elé viszik egymást? Helyénvaló, hogy a választások sikerét a kampányra fordított pénz mennyisége, s nem a polgárok szabad döntése biztosítja? Lehet-e szabadságjogokról beszélni, ha valaki egy nyilvánosan kifejtett véleménye miatt elveszítheti az állását? Van-e jogállam ott, ahol bírósági döntések gátolják, hogy a szülők határozzák meg gyermekeik nevelésének irányát, holott ezt még nemzetközi szerződések is garantálják számukra? Érvényesül-e a jog uralma ott, ahol nincs lelkiismereti- és vallásszabadság? Közép-Európa és néhány más ország még ellenáll, de kemény csatákat kell vívniuk az eredeti értékekért.

A NATO mint szervezet távol tartja magát az orosz-ukrán háborútól, de sokan érzik úgy, hogy tagjai a fegyverszállításokat magukra vállalva mintegy megkerülik a NATO védelmi szervezet jellegéből fakadó akadályt. A MAT tehát látja, hogy a NATO tekintélye csökken, és ezért hivatásának megfelelően minden lehetséges eszközt latba vet, hogy az eredeti értékek alapján létrejött atlantista gondolatot a magyar társadalomban ébren tartsa. Ez azonban megkerüli a problémát.

A feladat az, hogy mindenki, így a Magyar Atlanti Tanács is az eredeti értékek helyreállítását szorgalmazza a tagállamokban,

ahol sajnos az értékek ma három dolgot jelentenek: migrációt, LMBTQ-t és háborút. (Orbán Viktor tusnádi beszéde) Ezekre pedig nem lehet békét, biztonságot és prosperitást építeni.

Ezen kritikus megjegyzések után hogyan mondhattam, hogy a MAT Elnökségének nyilatkozatával egyet lehet érteni? Nem udvarias szólamról van szó. Kritikus álláspont napjaink felfokozott légkörében durva elutasításként hathat. Ekkor pedig könnyen a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönthetjük, ami nagy kár volna. Azt tapasztaljuk, hogy az események hisztériás reakciókat váltottak ki több kormányból. Némelyikük erkölcsi műfelháborodással leplezi a önző anyagi érdekeket, s közben buta szankciós politikájukkal saját népüknek is ártanak.

Ma a NATO józansága az egyetlen gátja a harmadik világháborúnak, tehát a NATO-t védeni és nem támadni kell,

ezért értek egyet a nyilatkozat céljával, ha nem is helyeslem annak minden részletét.

Surján László

További
cikkek

Hírlevél