Orbán Viktor: Ragaszkodni fogunk a jogainkhoz, nem engedünk se a politikai, se a pénzügyi zsarolásnak

Orbán Viktor a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előtt arról beszélt, hogy vége van az egypólusú világrendnek. Az USA dominenciája csökken, míg Kína egyre inkább a világ másik vezető hatalmává válik. A miniszterelnök kitért arra is, hogy az Európai Unió már nem játszik már hangsúlyos szerepet a világpolitikában. A kormányfő kifejtette: Magyarországnak ebben az újfajta világrendben kell helyt állnia. Ehhez azonban erős gazdasági és politikai alapokkal rendelkezik.

A román állam egy hivatalos iratban azt tanácsolta, hogy ne beszéljünk arról, ami román érzékenységet sérthet, a kollektív kisebbségi jogokról, nem létező romániai közigazgatási egységekről. Ők valószínűleg Erdélyre és Székelyföldre gondolnak, de mi egy percig sem állítottuk, hogy ezek román közigazgatási egységek lennének – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) elhangzott beszédében.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy

román barátainknak azt tudjuk mondani, hogy ha a román elnök eljön Magyarországra és előadást tart, akkor nem fogjuk megszabni neki, hogy mit mondhat.

Arra is felhívjuk figyelmüket, hogy Magyarország teljes mellszélességgel támogatja Románia schengeni tagságát – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint az emberiség történetének veszélyes időszakát éljük. A világ erőegyensúlya elmozdult és ennek súlyos következményeit nyögjük most.

A világ egyensúlyát Kína mozdította el, ami régi félelme a nyugati világnak.

Amikor az ember politikai döntést hoz, akkor a taktikai, a stratégiai és a történelmi idő síkján kell egyszerre maga előtt látnia és az eldöntendő kérdést be kell sorolnia valamelyikbe és csak ezután szabad meghozni a konkrét döntést. A miniszterelnök szerint, ha rossz a besorolás, akkor a döntésnek nem várt következményei lesznek. Úgy fogalmazott, hogy ilyen hibát követett el Angela Merkel 2015-ben a migránsválság kapcsán és az Egyesült Államok is a hetvenes években, amikor úgy döntött, hogy kiszabadítja Kínát az elszigeteltségből. Rossz besorolás, nem várt következmények – mondta Orbán Viktor.

Sohasem volt ilyen gyors és tektonikus globális erőegyensúly-változás, mint amiben élünk. Kína másképp emelkedik föl, mint az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok lett, Kína meg van. Vagyis egy visszatérésről beszélünk – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette,

Kína egy termelési erőmű lett. Valójában már megelőzte az USA-t, vagy éppen ezekben a percekben előzi. A nyugati ipari forradalom és a globális információs forradalom mintegy 300 éves útját Kína 30 év alatt megtette.

A kormányfő szerint a helyzet azért veszélyes, mert az aranyéremnek már van gazdája. Az Egyesült Államok úgy véli, a világgazdasági elsőség joga az övé. Amikor egy gazdaság felemelkedik, azt visszaveri, így tett a Szovjetunióval és az Európai Unióval is.

2010-ben a világ össztermeléséhez az USA és az EU is 22-23 százalékot ad hozzá, most az Egyesült Államok 25-öt, az Európai Unió pedig 17-et – emelte ki a miniszterelnök.

Van egy egyszerű összefüggés a nemzetközi politikában: minél nagyobb a nemzeti összterméked, annál nagyobb a befolyásod a nemzetközi ügyekben.

Ma azt látjuk, hogy az amerikai dominancia folyamatosan visszaszorul.

A világelsők azonban az ilyet nem szeretik, ott akarnak maradni a világ tetején – fejtette ki Orbán Viktor

A kormányfő viszont ezzel egy időben rámutatott: a mi életünk mai napjainak kellemetlen igazsága az, hogy nincsenek állandó győztesek és vesztesek a világpolitikában. Még kellemetlenebb igazság, hogy a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó technológiáról, gazdaságról vagy éppen katonai erőről.

Orbán Viktor szerint a nemzetközi intézményekben is változás történik. Aki létrehozza a nemzetközi intézményeket, annak biztosítanak azok előnyt. Éppen ezért Kína egész egyszerűen létrehozta a sajátjait. Itt van előttünk a BRICS, az Egy Övezet Egy Út és az Ázsiai Fejlesztési Bank amelynek a forrásai többszörösen haladják meg az összes nyugati országét.

Ázsia és Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk. Van civilizációs hitvallása: ő a világegyetem központja, és ez belső energiát, büszkeséget, önbecsülést és ambíciót szabadít fel. Van távlatos terve: véget vetni a megaláztatás időszakának, vagyis újra naggyá tenni Kínát – fogalmazott.

Orbán Viktor beszédében azt is elmondta, hogy van ellenszere Kínának az USA fegyverével szemben, amelyet úgy hívunk, hogy egyetemes értékek. Ezeket a kínaiak kinevetik, azt mondják rá, hogy egy mítosz.

Ma úgy élünk, hogy napról napra haladunk az összeütközés felé. A kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés – tette hozzá.

Majd rámutatott: erről egyre több tanulmány lát napvilágot, az egyik szerint az elmúlt háromszáz éveben 16 olyan eset volt, amikor a világelső hatalom mellé vagy elé új emelkedett. A rossz hír az, hogy a beazonosított 16 esetből 12 háborúval végződött, és csupán 4 zárult békésen.

A tapasztalat, hogy az uralkodó hatalom jószándékúnak látja magát, a kihívónak pedig gyakrabban tulajdonít rosszindulatot. A szembenálló felek pedig nem a másik szándékából, hanem a másik képességéből indulnak ki. Vagyis nem abból, hogy mit akar tenni, hanem, hogy mire volna képes.

Jó hír, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Ehhez az kell, hogy a világ elmozdult egyensúlya helyett, képes legyen új egyensúlyt találni. Ez a „nagyfiúk” dolga, ebben nekünk nem osztottak lapot − fogalmazott a miniszterelnök.

Mi csak annyit mondhatunk, hogy valami olyasmit kellene tenni, amire nem volt példa:

a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen. A szembenálló feleknek egyenlő feleknek kellene egymást elismerniük.

Hogy Pekingben egymásnak adják a kilincset az amerikai vezetők, ez annak a jele, hogy az amerikaiak is látják a veszélyt.

De mi az, ami ránk tartozik ebből a helyzetértékelésből? Az új egyensúly beállítása nem fog menni az egyik napról a másikra. Ez egy egész nemzedéknyi időt igényel, vagyis mi és még gyermekeink is ebben a világrendben kell leélni életüket, és ezt figyelembe véve kell alakítani a magyar nemzeti terveket.

Orbán Viktor az Európai Unióról elmondta, hogy ha pillantást vetünk rá, akkor azt érezhetjük, hogy szorongás van benne. Az Európai Unió egy gazdag és gyenge unió. Egy olyan unió, amely lázadozó világot lát maga körül: zavaros lárma, régi sérelmek, sok éhes száj, brutális fejlődés, sok fogyasztás.

Vessünk egy pillantást a Nemzetközi Valutaalap országlistájára, amely a nemzeti GDP-k alapján állít fel rangsort, akkor láthatjuk, hogy a 2030-ra jelzett rangsorból kiesik Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, és a ma negyedik Németország a 10. helyre csúszik vissza. Ez a realitás – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint ma ez a félelem, a bekerítettség érzése az EU-t az elzárkózás felé tereli.

Az EU megijedt a versenytől és egy gazdasági, politikai és kulturális gettóba zárkózik el.

Ha innen nézzük, akkor az EU részéről az Oroszországgal szembeni politika is egy leválasztási kísérlet az európai gazdaságról.

Európát le lehet választani az orosz energiáról, de ez valójában hatástalan és illúzió, mert Oroszországot nem lehet elvágni a világ többi részétől.

Az orosz nyersanyagot megveszi valaki más, mi pedig szenvedünk a háborús inflációtól és elveszítjük a versenyképességünket – fejtette ki Orbán Viktor.

Teszek egy ismeretterjesztő-jellegű kitérőt: a nagy európai cégek nem akarnak leválni, már Oroszországból sem akarnak kijönni – mondta a miniszterelnök, elmondta, 1400 cégnek csak a 8,5 százaléka vonult ki Oroszországból.

A kormányfő szerint az ott maradt cégek 3,5 milliárd dollárnyi pénzt hagytak Oroszországban, ennek fényében „az a támadás, amit az ukránok indítanak a szegény kicsi magyar OTP ellen, nem más, mint hungarofóbia, ezért ezt vissza is kell utasítanunk” − fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor megállapította, az Európai Unióban ma a föderalisták és szuverenisták küzdelme zajlik. Mint mondta, a brexittel megbillent a szuverenitsták és a föderalisták közötti egyensúly.

Úgy fogalmazott,

ha az angolok benn lennének ma is az unióban akkor az olyan kifejezéseket mint jogállamisági mechanizmus, kondicionalitás, gazdasági kormányzás meg se kéne tanulnunk.

A V4 ellen támadást intéztek, a csehek lányegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki – mondta. Hozzátette: van esély rá, hogy gyarapodik a szuverenisták tábora. Olaszországban ilyen kormány alakult, Ausztriában is mozog valami, vasárnap pedig választás lesz Spanyolországban.

A miniszterelnök arra figyelmeztetett, ne legyenek illúzióink, a föderalisták kiszorítási kísérletet hajtanak végre. Azt is nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon, pénzelték is a magyar ellenzéket, ugyanezt csinálják most Lengyelországban, és emlékezetes, hogyan próbálták megakadályozni Olaszországban a Meloni-kormány hatalomra jutását.

Orbán Viktor mindazonáltal reményét fejezte ki a tekintetben, hogy a 2024-es EP-választás után kedvezőbb helyzet lesz a kontinensen.

Mit kell tennie Magyarországnak ebben a nemzetközi helyzetben? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Tisztában kell lennünk önmagunkkal. Azt az utat kell szem előtt tartanunk, amelyen 2010-ben elindultunk. Van egy új korszakunk aminek szellemi és gazdasági alapjai is vannak – fejtette ki.

A szellemi alapokat az új magyar alkotmány összegzi, ami a legnyilvánvalóbban megkülönbböztet bennünket az EU többi országától.

A többi európai alkotmány középpontjában az én áll, a magyarban a mi.

Azok a legfontosabb dolgok, amiket nem lehet egyedül megszerezni – mondta. Példaként pedig a békét, barátságot és a családot említette.

Hozzátette, ide lehet sorolni a szabadságot is, hiszen az ember egyedül nem lehet szabad, csak magányos.  Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésen alapul – mondta.

Hozzátette: a magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, a liberális alkotmányok viszont az eloldás világok rajzolják meg.

A magyar megerősíti a helyet, ahol a gyerekeink éln fognak, a férfi és női mivoltunkat, mert így lehet családban élni, és a határokat, hogy eldönthessük, kivel akarunk élni – hangoztatta.

Ezzel szemben – folytatta –

a liberális alapokon álló országoknak az a kudarca, hogy új közösségek létrejöttét várták, ehelyett csak elidegenedés történt.

A felvilágosodás idején a baloldali értelmiségiek és politikai vezetők azt gondolták, hogy a vallás és a kereszténység elutasítása után létrejön egy felvilágosult közösség, ami a jó és a közjó belátásán alapul, felismert szociológiai, társadalmi igazságok szerint él egy szabad és magasabb rendű életet. Eltelt kétszáz év és látható, hogy ez merő illúzió.

Azzal, hogy elutasítottuk a kereszténységet, hedonista pogányokká váltunk.

„Elrendelés szerű az én szememben, hogy a 2011-es alkotmányunkat húsvétkor hirdettük ki és húsvéti alkotmány a becsületes neve” – tette hozzá.

Az EU elutasítja a kereszténységet, lakosságcserét folytat és LMBTQ-hadjáratot vezet a családbarát európai nemzetekkel szemben

– foglalta össze. Emlékeztetett: a litvánok épp a napokban vonták vissza a nagy nyomás hatására a még 2012-ben elfogadott gyermekvédelmi törvényeket.

„Félek a görögöktől, ha ajándékot hoznak is” – idézte a miniszterelnök Vergilius Aeneiséből laokoon intését.

„Ide vezet az amerikai barátság, kedves barátaim” – tette hozzá.

Azt kell tehát mondanunk, hogy Európában létrejött egy saját politikai osztály, amely nem tartozik elszámolással. Nincs többé se keresztény, se demokratikus meggyőződése, és

azt kell mondanunk, hogy a föderalista kormányzás Európában egy elszámoltathatatlan birodalomhoz vezetett – fogalmazott.

„Nincs más választásunk, hiába szeretjük Európát, hiába az a mienk, mégiscsak harcolnunk kell.”

Orbán Viktor kifejtette, a magyar álláspont világos: nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite vagy ugyanolyan életet éljen, de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, van közös nyelvünk, van közös szféránk, van közös kultúránk, és ez az alapja a magyarok biztonságának, szabadságának és jólétének.

„Ezt mindenáron meg kell védeni! Nem fogunk kompromisszumot kötni, nem hátrálunk Európában.

Ragaszkodni fogunk a jogainkhoz. Nem engedünk, se a politikai se a pénzügyi zsarolásnak!” – jelentette ki a kormányfő.

Az új korszak gazdasági alapjairól szólva a miniszterelnök elmondta, 13 éve építik Magyarország új gazdasági rendszerét, amely időközben összeállt. „Az volt a tervünk, hogy 2030-ig, lényegesebb módosítás nélkül, ez kiszolgálja Magyarországot.”

A célkitűzésekkel időarányosan jól áll az ország, a gazdaság összteljesítménye 13 év alatt megháromszorozódott, 27 ezer milliárd forintról 80 ezer milliárd forintra nőtt. 2030-ra most az a cél, hogy 160 ezer milliárd forintos GDP-je legyen Magyarországnak – ismertette a kormányfő.

Hozzátette, Magyarország versenyképessége, vagyis a magyar export 13 év alatt megduplázódott, a hazai termékek részaránya pedig jelentősen megnőtt.

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy az energiaimport-függőségünket a terv szerint csökkenti a kormány, most 28 százalékon vagyunk, és 2030-ra – Paks II, napenergia, hálózatfejlesztések – el akarunk érni oda, hogy a villamosenergiaimportunk nulla legyen.

Kitért arra is, hogy 2010-ben a foglalkoztatás 62 százalékos volt, ma 77 százalékos, és 2030-ra 85 százalékig szeretnénk emelni.

Van egy óriási egyetemfejlesztésünk. 2010-ben egyetlen magyar egyetem sem volt a világ első 5 százalékában, a tavalyi évben pedig már volt 11 ilyen magyar egyetem.

Ami a családtámogatást illeti, a gyermeknevelési rátánk 1,2 százalék volt, most pedig 1,5 százalék. De ahhoz, hogy a népességünk ne csökkenjen, 2,1 százalék kellene. Ebből látszik, hogy továbbra is nagy bajban vagyunk, ezért

minden erőt és energiát, erőforrást a családpolitika irányába kell mozgósítani.

A honvédelem is kezd talpra állni. Lassacskán lesz ütőképes hadseregünk, egyenruhás munkavállalók helyett lesznek harcosaink. És van most már melléjünk nemzeti hadiipar is – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: azon kevés NATO-tagállam közé tartozunk, amelyek az éves nemzeti össztermékének legalább 2 százalékát képes erre a célra fordítani.

A nemzetegyesítés 2030-ra kitűzött programjával sem állunk rosszul.

2010-ben nemzetegyesítés céljára, a határon túlra eljuttatott forrásokat a tízszeresére növeltük.

És most, a mindenféle nehézségeink ellenére az oktatási és nevelési támogatást az ötszörösére.

Végezetül a miniszterelnök elmondta, hogy az új korszak gazdasági alapjai – melyet a kormány 13 éve épít – jól hangzanak, de akad egy kis bökkenő: az elmúlt három év alatt két meteorral is találkoztunk. Először a koronavírussal, majd 2023-ban egy háborúval. Ez keményebb csapás volt, ami letérített minket a pályáról.

A miniszterelnök szerint legkorábban a pályára való visszatérés 2024 június környékén következhet be.

De azt is elmondta, hogy a legnehezebb időszakon már túlvagyunk. Az első félév nehéz volt, mert az infláció gyorsabban nőtt, mint a bérek, de a második félévben ki fogunk egyenesedni.

Összegezve tehát, azt mondom önöknek: nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az európai uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak lenni – zárta beszédét Orbán Viktor.

Szöveg: hirado.hu

Fotó: MTI

További
cikkek

Hírlevél