A demográfiai probléma a hazai közélet legfontosabb ügyévé nőtte ki magát. A magyarság számának várható alakulásával – a világnépességre vonatkozó prognózisokkal együtt – korábban már mi is foglalkoztunk. Most az Eurostat 2100-ig terjedő létszámbecslését ismertetjük.
Annak idején „csak” a következő három évtizedre vonatkozóan ismertettük röviden az Eurostat előrejelzéseit. Azóta egy hosszútávú becslés is kikerült az uniós statisztikai hivatal honlapjára, amelyben az Európai Gazdasági Térség (EGT) 30 országának – a 27 EU-tagállamnak, valamint Izlandnak, Norvégiának és Svájcnak – a várható létszámalakulását, illetve az azt meghatározó fő folyamatokat számszerűsítik. Ez konkrétan a 2022. január 1-i valós, valamint a 2100. január 1-i becsült létszámadatokat, továbbá a születéseknek, a halálozásoknak, a kettő különbözetéből adódó természetes népességváltozásnak, illetve a nettó migrációnak a két dátum közötti kumulált értékeit jelenti.
A nettó migráció a be- és kivándorlás egyenlegét, míg a bruttó migráció az egyik országból a másikba történő vándorlás mértékét mutatja. Amíg azonban az Eurostat a természetes népességváltozás esetében közzétette az összetevők (születés és halálozás) becsült értékeit, a nettó migráció esetében (be- és kivándorlás) ezt elmulasztotta. A valóságban tehát a bevándorlók várható száma – a kivándorlás mértékétől függően – magasabb az Eurostat által közölt nettó értéknél. A másik, amit látnunk kell, hogy a 2022 előtt érkezett migránsok és leszármazottjaik, valamint a 2022 után érkezettek leszármazottjai nincsenek benne a migrációs adatokban. A bevándorlókhoz köthető születések és halálozások a természetes népmozgalmi adatokhoz kerültek. Ugyanakkor a migráció szociológiai szempontú értékelése során arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyarországi bevándorlási statisztikák a nyugatról, illetve az elszakított területekről érkezett magyarokat is magukba foglalják.
Figyelembe véve, hogy a jelen írás célja csupán egy rövid ismeretterjesztés, nem térnék ki az Eurostat-becslés módszertanának a leírására, a különféle háttérismeretek a fenti linken megtalálhatók. Az alábbiakban a következő adatokkal foglalkozunk:
- a népesség 2022-es és 2100-as létszáma, valamint a köztes változás abszolút és százalékarányos értéke;
- a természetes létszámváltozás mértéke, s ennek a 2022-es népességhez viszonyított aránya;
- a nettó migráció mértéke, illetve a „nettó migránsok” aránya a 2100-as népességhez képest.
Egyesek számára talán különösnek tűnhet, hogy a természetes népességváltozást a 2022-es, a nettó migrációt pedig a 2100-as népességhez viszonyítom, miközben mindkettő a 2022–2100 közötti népmozgalmi változásoknak egy-egy komponense. Ennek oka, hogy a természetes fogyatkozás esetében a jelenlegi népességhez viszonyított emberveszteség mértéke, a migráció esetében pedig annak jövőbeli jelentősége az, ami a leginkább érdekes lehet egy átlagos érdeklődő számára. Ugyanakkor nem árt, ha tudjuk, hogy a nettó migráció és a 2100-as népességszám hányadosa nem a migránsok vagy a migrációs hátterű személyek (migránsok és leszármazottjaik) lakossági arányát mutatja, hanem azt, hogy 2100-ban minimálisan mekkora lesz a népességen belül az előző 78 évben érkezett, s még élő migránsok aránya.
Az alábbi táblázat az Eurostat eredeti statisztikáit mutatja; a számokat ezerrel kell szorozni ahhoz, hogy megkapjuk a tényleges (kerekített) értéküket.
1. táblázat: Az Eurostat 2100-ig szóló népességelőrejelzése az EU tagállamaiban (ezer főben megadva)
| EU | 446 735,3 | 291 262,3 | 416 595,9 | -125 333,7 | 98 060,0 | -27 273,6 | 419 461,7 |
| Belgium | 11 617,6 | 8 975,7 | 10 540,0 | -1 564,2 | 2 502,6 | 938,4 | 12 556,1 |
| Bulgária | 6 838,9 | 3 693,1 | 6 633,6 | -2 940,6 | 1 173,6 | -1 767,0 | 5 072,1 |
| Csehország | 10 516,7 | 7 808,9 | 9 885,6 | -2 076,7 | 2 205,7 | 129,0 | 10 645,7 |
| Dánia | 5 873,4 | 4 538,3 | 5 376,5 | -838,2 | 1 090,8 | 252,6 | 6 126,1 |
| Németország | 83 237,1 | 58 027,4 | 78 538,7 | -20 511,4 | 21 391,6 | 880,2 | 84 117,3 |
| Észtország | 1 331,8 | 925,2 | 1 294,8 | -369,6 | 327,1 | -42,5 | 1 289,5 |
| Írország | 5 060,0 | 4 361,8 | 4 666,6 | -304,8 | 1 116,2 | 811,4 | 5 871,4 |
| Görögország | 10 459,8 | 5 017,2 | 9 246,4 | -4 229,1 | 1 052,0 | -3 177,1 | 7 282,5 |
| Spanyolország | 47 432,9 | 27 417,7 | 46 032,3 | -18 614,6 | 16 303,2 | -2 311,4 | 45 121,4 |
| Franciaország | 67 871,9 | 52 842,6 | 60 065,6 | -7 223,0 | 7 393,9 | 170,9 | 68 042,8 |
| Horvátország | 3 862,3 | 1 949,4 | 3 606,7 | -1 657,4 | 617,7 | -1 039,7 | 2 822,7 |
| Olaszország | 59 030,1 | 29 905,1 | 57 526,3 | -27 621,2 | 18 785,6 | -8 835,6 | 50 194,5 |
| Ciprus | 904,7 | 695,6 | 774,7 | -79,1 | 182,2 | 103,1 | 1 007,7 |
| Lettország | 1 875,8 | 903,1 | 1 654,6 | -751,4 | 41,6 | -709,8 | 1 165,8 |
| Litvánia | 2 806,0 | 1 279,1 | 2 664,6 | -1 385,5 | 355,2 | -1 030,3 | 1 775,7 |
| Luxemburg | 645,4 | 627,1 | 675,1 | -48,0 | 399,8 | 351,8 | 997,3 |
| Magyarország | 9 689,0 | 6 600,5 | 9 212,5 | -2 612,0 | 1 977,1 | -634,9 | 9 054,1 |
| Málta | 521,0 | 422,4 | 618,3 | -195,9 | 434,0 | 238,1 | 759,1 |
| Hollandia | 17 590,7 | 13 277,2 | 16 226,6 | -2 949,4 | 3 669,1 | 719,7 | 18 310,4 |
| Ausztria | 8 978,9 | 6 289,3 | 8 485,6 | -2 196,2 | 2 794,0 | 597,8 | 9 576,6 |
| Lengyelország | 37 654,2 | 21 008,5 | 34 373,8 | -13 365,4 | 5 227,1 | -8 138,2 | 29 516,0 |
| Portugália | 10 352,0 | 5 753,5 | 9 818,2 | -4 064,7 | 2 693,8 | -1 371,0 | 8 981,1 |
| Románia | 19 042,5 | 11 428,2 | 16 999,9 | -5 571,7 | 1 138,8 | -4 432,9 | 14 609,5 |
| Szlovénia | 2 107,2 | 1 335,1 | 1 977,0 | -641,9 | 485,5 | -156,4 | 1 950,8 |
| Szlovákia | 5 434,7 | 3 397,2 | 4 922,5 | -1 525,3 | 643,0 | -882,2 | 4 552,4 |
| Finnország | 5 548,2 | 3 268,8 | 5 137,9 | -1 869,1 | 1 105,6 | -763,5 | 4 784,9 |
| Svédország | 10 452,3 | 9 514,2 | 9 641,4 | -127,2 | 2 953,1 | 2 825,9 | 13 278,2 |
| Izland | 376,2 | 422,6 | 389,5 | 33,1 | 215,4 | 248,6 | 624,5 |
| Norvégia | 5 425,3 | 4 328,7 | 5 059,0 | -730,3 | 2 036,6 | 1 306,2 | 6 731,6 |
| Svájc | 8 738,8 | 6 609,4 | 8 097,5 | -1 488,1 | 2 853,6 | 1 365,5 | 10 104,3 |
Forrás: Eurostat
Az EU legnépesebb tagállama jelenleg Németország (83 millió fő), amelyet Franciaország (68 millió), Olaszország (59 millió), Spanyolország (47 millió), majd két közép- és kelet-európai tagállam, Lengyelország (38 millió) és Románia (19 millió) követ. A 9,7 milliós Magyarország a 13. a sorban. A fenti becslés szerint 2100-ban a sorrend az első öt helyen ugyanaz marad. Németország és Franciaország létszáma minimálisan növekszik, a spanyoloké enyhén csökken, jelentősebb lesz viszont az apadás Olaszországban és Romániában. Ennek következményeként Románia 2100-ig eggyel hátra csúszik a listán, helyet cserélve Hollandiával.
Magyarország népessége az előrejelzés szerint valamivel kilencmillió felett marad, megelőzve Görögországot és Svédországot, míg Ausztria és Svájc elénk kerül majd.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Gazdasági Térségen belül megőrizzük a 13. helyünket, az EU-n belül pedig a 12. helyre lépünk előre. Érdekesség még, hogy a jelenleg Magyarországnál mintegy négyszer népesebb Lengyelországnál már csak háromszoros, a kétszer népesebb Románia esetében pedig bő másfélszeres lesz a szorzó.
Az EGT-n belül egyformán oszlik meg a növekvő és csökkenő létszámú országok darabszáma. Abszolút értékben Svédországban nő majd leginkább a népesség (2,8 millió fővel), amelyet Svájc (1,4 millió) és Norvégia (1,3 millió) követ. A többi gyarapodó országban egymillió alatti lesz a növekedés. A legnagyobb létszámcsökkenést az olaszok szenvedik el (8,8 millió), nyomukban Lengyelországgal (8,1 millió) és Romániával (4,4 millió). Magyarország becsült vesztesége bő 600 ezer fő, ami lényegesen alacsonyabb az eddigi előrejelzésekből ismert több milliós létszámesésnél.
Ami az arányértékeket illeti, a gyarapodó országok közül Izland létszáma emelkedik majd a legnagyobb mértékben, konkrétan a kétharmadával (66,1%), míg Luxemburgé és Máltáé a másfélszerese lesz (54,5%, illetve 45,7%). Svédország és Norvégia népessége mintegy negyedével nő majd, a többi gyarapodó ország esetében pedig már lényegesen alacsonyabbak az értékek. A fogyatkozó országok csoportjában drasztikus csökkenésnek néz elébe Lettország (37,8%) és Litvánia (36,7%), miközben a harmadik balti államban, Észtországban elhanyagolható lesz ez a folyamat. Közel a harmadával fogyatkozik Görögország (30,4%), míg négy térségbeli államban – Horvátországban, Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban – negyedével-ötödével lesz kisebb a lakosság 2100-ig. Magyarország a maga 6,6%-os létszámcsökkenéssel nem tűnik ki a mezőnyből.
Ezután tekintsük át a természetes népességfogyással és a migrációval kapcsolatos adatokat! Mint látjuk, az EGT-ben Izland kivételével mindenhol természetes fogyatkozással kell számolnunk. Ez önmagában nem meglepő, hiszen
a teljes nyugati civilizációt, sőt most már a világ országainak többségét is reprodukciós szint alatti termékenység jellemzi.
Izland esetében a természetes népességnövekedés az Eurostat által vizsgált 78 év alatt mindössze 33 ezres pluszt jelent. Abszolút értékben Olaszország veszíti el természetes fogyatkozás útján a legtöbb embert (28 millió), majd Németország (21 millió), Spanyolország (19 millió) és Lengyelország (13 millió) következik. Magyarország becsült természetes vesztesége 2,6 millió fő.
A következő táblázatban megmutatjuk a népességváltozás két fő komponensére vonatkozó, a fenti táblázat adataiból kiszámított arányszámokat.
2. táblázat: A kumulált természetes népességváltozás a 2022-es, illetve a kumulált nettó migráció a 2100-as becsült népességhez viszonyítva (ezer főben megadva)
| Belgium | -13,5 | 19,9 |
| Bulgária | -43,0 | 23,1 |
| Csehország | -19,7 | 20,7 |
| Dánia | -14,3 | 17,8 |
| Németország | -24,6 | 25,4 |
| Észtország | -27,8 | 25,4 |
| Írország | -6,0 | 19,0 |
| Görögország | -40,4 | 14,4 |
| Spanyolország | -39,2 | 36,1 |
| Franciaország | -10,6 | 10,9 |
| Horvátország | -42,9 | 21,9 |
| Olaszország | -46,8 | 37,4 |
| Ciprus | -8,7 | 18,1 |
| Lettország | -40,1 | 3,6 |
| Litvánia | -49,4 | 20,0 |
| Luxemburg | -7,4 | 40,1 |
| Magyarország | -27,0 | 21,8 |
| Málta | -37,6 | 57,2 |
| Hollandia | -16,8 | 20,0 |
| Ausztria | -24,5 | 29,2 |
| Lengyelország | -35,5 | 17,7 |
| Portugália | -39,3 | 30,0 |
| Románia | -29,3 | 7,8 |
| Szlovénia | -30,5 | 24,9 |
| Szlovákia | -28,1 | 14,1 |
| Finnország | -33,7 | 23,1 |
| Svédország | -1,2 | 22,2 |
| Izland | 8,8 | 34,5 |
| Norvégia | -13,5 | 30,3 |
| Svájc | -17,0 | 28,2 |
* A 2022. január 1-i népesség viszonylatában.
** A 2100. január 1-i népesség viszonylatában.
Forrás: Eurostat. Saját számítás.
A 2022-es népességhez viszonyított természetes fogyatkozás aránya Litvániában és Olaszországban lesz a legmagasabb (49,4%, illetve 46,8%), s 40% feletti természetes veszteséget prognosztizáltak még Bulgária, Horvátország, Görögország és Lettország számára. Mint látjuk, Magyarországnál ez az érték 27%. Az egyedüli természetes létszámnövekedést felmutató Izlandnál a már említett 33 ezres növekmény az ország 2022-es népességének a 9%-át teszi ki, vagyis az említett kétharmados gyarapodás jelentős részét értelemszerűen a migráció adja majd.
A migrációs egyenleg mind a harminc ország esetében pozitív. Ahogy azt még az előző táblázatnál láthattuk, abszolút értékben a németeknél lesz a legmagasabb a bevándorlási egyenlegből származó növekedés (21 millió, tehát egyenlő arányban visszaosztva évi 274 ezer fő), őket Olaszország (19 millió; évi 241 ezer), Spanyolország (16 millió; évi 209 ezer), Franciaország (7 millió; évi 95 ezer) és Lengyelország (5 millió; évi 56 ezer) követi. Magyarország esetében összesen 2 milliós, vagyis egyenlő arányban visszaosztva évi 25 ezres vándorlási egyenleggel számol az Eurostat. A Magyarországnál lényegesen népesebb Romániára vonatkozó becslés csupán 1,2 millió (évi 15 ezer fő), Szlovákia esetében pedig mindössze bő 600 ezer (évi nyolcezer). Ugyanakkor Romániánál, figyelembe véve a lakosság rendkívül erős kivándorlási hajlandóságát, a bruttó migráció ennél lényegesen magasabb lehet majd.
De milyen arányszámokat kapunk, ha ezeket az értékeket rávetítjük az egyes országok 2100-as népességszámára? A legmagasabb százalékarányokat Málta és Luxemburg mutatja fel (57,2%, illetve 40,1%), az a két ország, amely már a népességnövekedési arány tekintetében is az élre került; nyilván nem véletlen az egyezés, hiszen e két mutató között szoros a kapcsolat. A két kisállamot Olaszország (37,4%), majd Spanyolország (36,1%) követi. Németországban, amely abszolút értékben a legmagasabb nettó migrációs értéket mutatta, a szóban forgó arány 25,4%. Magyarország esetében ez az érték 21,8%, amely – némileg meglepő módon – lényegében azonos a bevándorlóországokként ismert Svédország, Hollandia és Belgium esetében mértekkel, de ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban lényegesen magasabb a kivándorlás, a bruttó migráció tekintetében egészen biztosan megelőzzük őket. Érdekes, hogy Franciaországban a kumulált nettó migráció és a lakosságszám 2100-as aránya csupán 10,9%, Romániánál pedig mindössze 7,8%, bár az utóbbi adatban, mint szó volt róla, szintén szerepet játszik a kivándorlási ráta.
Mindent összevetve, az Eurostat prognózisa szerint Magyarország hosszú távon elkerüli azt a több milliós népességcsökkenést, amelyet korábban minden előrejelzés biztosan állított, viszont ennek az ára egy heterogén társadalom lesz.
Velünk ellentétes mintát követ a két legnépesebb térségbeli állam, Lengyelország és Románia, amelyet az előrejelzés szerint gyors létszámcsökkenés, viszont az őslakosság jóval magasabb számaránya jellemez majd.
Csepeli Kálmán
