Magyar-Hon-Lap

A Csörte egyik minapi vitájában a baloldali képviselő, ha jól emlékszem Dr. Szakács László, valami olyasmit talál mondani, hogy kitagadtuk őket a magyar nemzetből. Arra hivatkozott, hogy pártjelvényt csináltunk a kokárdából. Ezzel szemben a valóság az, hogy Madl Ferenc egy civil egyesület elnökeként azt javasolta, hogy a választók (azaz mindenki)

Decembert írunk, Budapest és Varsó Mikuláš-csomagot kapott Prágából: hagymát, szenet és virgácsot, ahogy az az igazi rosszfiúknak jár. Mikuláš Bek, a leendő cseh kormány Európa-ügyi minisztere szerint ugyanis a Visegrádi Együttműködés túlértékelt, ezért Csehországnak gyengítenie kellene a kapcsolatait Lengyelországgal és Magyarországgal, s helyette Németországra és más nyugat-európai országra összpontosítani. A

Marton László, aki, ha jól emlékszem, az első Orbán kormány alatt Algírban volt Magyarország nagykövete, saját kijelentése szerint alapító tagja a Demokratikus Koalíciónak. Szíve joga, ettől még értékes tagja a baloldali értelmiségnek. Idén május elsejét egy Már nem kisért? című írással ünnepelte meg a Népszavában. Ebben idézi Quentin Deluermoz, fiatal

Szent Cuauhtlatoatzin Juan Diego (1474-1548). Ünnepe: december 9. Minden szentté avatásnak van üzenete, de nem mindig könnyű megfejteni. Mit kezdjünk például egy a XV. században született mexikói indiánnal? Kaphatunk-e sok ezer kilométeres és öt évszázados távlatból is használható üzenetet? Szent II: János Pál mégis fontosnak tartotta példaképül állítani elénk ezt az embert, akiről elég

Jövőépítés a fenyegető keresztényüldözés árnyékában „Így elérkeztünk az új világ új képének alkonyán ahhoz a ponthoz,amelyben a kereszténynek – és nemcsak neki – kötelessége a tiltakozás.” Joseph Ratzinger bíboros, 1997 Vladimír Palko könyve, a „Jönnek az oroszlánok”, hatalmas leltára mindazon visszásságoknak, amelyek századunk elejét jellemzik. Ez a könyv azonban nemcsak

A két egymástól elválaszthatatlan gazdasági-kulturális ágazat, a turizmus és a vendéglátás – igaz, váltakozó korlátok között – a koronavírus miatti lezárások dacára is virágzik. Úgy tűnik, Európa népei nem akarnak lemondani a polgári életforma szerves részét képező éttermekről, kávézókról, sörözőkről és szállodákról. Nincs ez másképp Erdélyben sem, ahol mostanában valóságos

Nem tudom, hogy korunk embere elgondolkodik-e valamikor az életének érelméről. Nem derül ez ki abból a közvéleménykutatásból sem, amit a PEW kutatóintézet végzett el, 17 országban, mintegy 19 ezer embernek téve fel a kérdést: mi az ő életük értelme. Szabadszavas kérdés volt, azaz a válaszadók azt írtak be saját megfogalmazással, ami

A Štandard szlovák napilap 2021. november 4-én szlovák, lengyel és angol nyelven közreadta tizennyolc közéleti személyiségnek, köztük a lap főszerkesztőjének nyilatkozatát. Magyarország hivatalosan kiállt a szerintünk is méltatlan uniós támadásnak kitett Lengyelország mellett, a szlovák értelmiségiek ezzel a lépéssel bizonyos értelemben a jelenlegi szlovák kormány helyett léptek[1]. Az alábbiakban a nyilatkozat

„A mi úgynevezett marxista, valójában sztálinista történetírásunk azért nem szerette a „mi lett volna, ha…” kérdés felvetését, mert az a jelennel való elégedetlenséget és a jövő útjainak fürkészését is jelentette. És hogy miként, arra a gyulafehérvári püspökséget alapító Szent István értékelése is példa. Elekes Lajos az 1960-as években arról értekezett,