Magyar-Hon-Lap

Magyar Iparművészet 3. évfolyamának (1900) 3. számában Hauszmann Alajos adott részletes leírást a készülő Szent István teremről, ami „A magyar iparművészet főpróbája” című cikksorozat első írása volt. Mivel a Szent István-terem mostani rekonstrukciója általános elismerést váltott ki, – még az index.hu is lelkesen ünneplő ismertetést adott róla, – tömegek szeretnénk megnézni. Belépőjegyek

Száz éve még nem volt szokás, hogy az újságok ünnepi számot adjanak ki Szent István napjára. A Pesti Hírlap (PH) mindazonáltal írt egy vezércikket. A Népszava és a Pesti Napló nem fárasztotta magát ilyesmivel. A Budapesti Hírlap sem. Nézzük hát a PH száz éves üzenetét. (Mai helyesírással) „Szent István politikai

Arra a kérdésre, hogy miért utálod a politikát, a legtöbben a parlamenti közvetítésekre, azaz az ott zajló vitákra hivatkoznak. Sem a közönségesség, sem az esztelen vagdalkozás nem tetszik az embereknek. Mit tehetünk azért, hogy a helyzet jobb legyen? Ha a választások után képviselőink mindegyike az emberi együttélés azon szabályához igazítaná

A hírfogyasztó ember egyre többször találkozik rémisztő gender információkkal. A kormánykritikusok ezeket nem hiszik el, megjelenésüket a Nyugat lejáratásának és a választási küzdelem részének tartják. Felháborodnak, hogy a sajtó túloz, feleslegesen kelt riadalmat, célja, hogy a választó Orbán Viktorban lássa a nemlétező bajtól a megmentőt. A héten a Skóciából érkeztek

Miért nem vagyok liberális? Azért nem vagyok liberális, mert liberális vagyok. Ne tessék meglepődni, nincs itt semmi szenzáció. Amit ma a liberálisok művelnek, az olyan messze van a liberalizmustól, mint Makó Jeruzsálemtől. Aki hisz a szabadságban, tiszteli mások akár az övétől eltérő véleményét, aki úgy gondolja, hogy a szólásszabadság fontos

A csárdás alaplépése kettőt jobbra, kettőt balra. Az idei augusztus a román-magyar kapcsolatok terén egy-egy bal(ra) lépéssel kezdődött. Igaz, csak egy kicsit kellene búvárkodni, kijönne a csárdás, de maradjunk az egyet ide, egyet oda helyzetnél. Mivel az a helyes, ha a magunk háza táján kereskedünk, meglepve olvastam az a gúnyolódó

„s kitántorgott Amerikábamásfél millió emberünk.” József Attila keserű versének keserű sorait mindenki ismeri. A közvélemény viszont szinte semmit nem tud arról, hogy nemcsak Amerikába mentek a kivándorlók. Trianon után sok szó esett a magyar kultúrfölényről, de kevesebb arról, hogy például a székelyek a rossz megélhetési viszonyok miatt ezrével vándoroltak át

Hajdanában Falus Ferenc, mint főpolgármester-jelölt csak az unokáját rémisztette a vödör vízzel, most már az egész országot a delta variánssal. Az Azonnali kérdésére ugyanis a következőket mondta: „A delta variáns terjedési sebessége felgyorsult, túlvagyunk az optimális mélyponton, amikor viszonylag kevés fertőzött volt. Ha most megnézzük a járványügyi adatokat, látjuk, hogy egy

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta