A magyar és a szlovák püspöki karok vezetősége 2006-ban elindított egy folyamatot, miszerint egymásnak megbocsátunk és egymástól bocsánatot kérük. A mai nehéz időkben különösen fontos, hogy a magyarok és szlovákok ne ellenfelet, hanem munkatársat lássanak egymásban, ez a felismerés vezette ezt a szlovák-magyar közös nyilatkozatot a két nép összetartozásáról.
„Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot.” (József Attila) Nagy Bálint jezsuita szerzetes, hivatásgondozó rövid, alig 100 oldalas könyve hiánypótló a maga nemében. Nem azért, mintha a keresztény, katolikus teológiának ne lenne páratlanul gazdag, több évezredes hagyománya az életvezetés és a döntések segítése terén.
A múlt velünk él, ha nem is tudunk róla. Aki összeteszi a két tegyerét és úgy imádkozik, a hajdani hűvéreskü szertartásánek kulcsjelenetét ismétli. Ahogy a vazallus rábízta magát a hűbérurára, úgy bízhatjuk rá magunkat Istenünkre.
Az első látásra talán bombasztikusnak tűnő cím a Szerbia és Koszovó között kirobbant legújabb konfliktusra, illetve az ezzel kapcsolatos hazai közhangulatra utal. Az aggodalmak egyértelműen összekapcsolhatók az ukrajnai helyzettel; az internetes kommentelők többsége a háború balkáni kiterjedésétől tart. Mint tudjuk, július utolsó napján Koszovóban – amelyet a középkori magyar történelemből
Augusztus 4-e az 1995-ben kitört Vihar hadművelet kezdőnapja. A horvátoknál örömünnep, a szerbek számára gyászos megemlékezés. Évről évre mind a szerbek, mind a horvátok megülik ezt a napot, de ellentétes érzelmekkel és nem sok nyoma van, hogy a történteket megpóbálnák közösen feldolgozni., 2022-ben először fordult elő, hogy a szerbek Zágrábban is tartottak egy megemlékezést, amelynek – nyilván Ukrajnára gondolva – háború ellenes üzenete volt.
Orbán Viktor kiemelten fontos külpolitikai és kulturális üzeneteket tartalmazó tusnádfürdői beszéde idén is a nyár fő politikai attrakciója volt, bel- és külföldön egyaránt. És ennek örülnünk kell, a kritikákkal együtt. Harminc éve még zavaró volt látni, milyen aránytalan mennyiségben és rosszindulattal foglalkozik velünk szinte naponta a globális média. Azóta ezt
Na, ígérem, bármennyire jó volt, igyekszem most utoljára emlegetni a negyvenöt éves érettségi találkozót. De most még egyszer muszáj. Minden jó ugyanis, ha jó a vége. Ha jó. A hajó. Ugye milyen vicces és ezer arcú a mi magyar nyelvünk? Mert ki fog derülni itt is menten, hogy jó lehet,
Az Istenbe vetett hit gyakorisága szerint Nyugat-Európa szinte vallástalannak mondható, míg Kelet-Közép-Európában az emberek negyede, olykor több mint fele meg van győződve, hogy Isten létezik. Amerikai adatok alapján úgy látszik, hogy az un. progresszív társadalmakban az emberek egyre kevésbé bíznak az újságok és a televíziól közvetítette hírekben.
A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar népmese, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julianna jegyeztek le, s az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. Maga a népmese
Magyar Kereszténydemokrata Szövetség
1141 Budapest, Bazsarózsa utca 69.
mkdszkozpont@gmail.com
Adószám: 18489224-1-42
CIB Bank: 107000024-02424903-51100005
tovább>>
