Magyar-Hon-Lap

Az Istenbe vetett hit gyakorisága szerint Nyugat-Európa szinte vallástalannak mondható, míg Kelet-Közép-Európában az emberek negyede, olykor több mint fele meg van győződve, hogy Isten létezik. Amerikai adatok alapján úgy látszik, hogy az un. progresszív társadalmakban az emberek egyre kevésbé bíznak az újságok és a televíziól közvetítette hírekben.

A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar népmese, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julianna jegyeztek le, s az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. Maga a népmese

Daniel Gheorghe, aki a Nemzeti Liberális Párt (EPP) parlamenti képviselője, már 2020-ben úgy vélte, hogy ki kell oktatnia Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Szerinte le kellene cserélnie az irodájában található régi térképeket, és el kellene fogadnia: idejétmúlt, igazságtalan és nevetséges minden olyan próbálkozás, amely a Trianon előtti állapotok helyreállítására irányul. Román

Viszonylag ritkán esik szó a Magyar-Hon-Lapon a sportról, de most egy számunkra közömbös eseményről, a Nagy-Britanniában zajló női labdarúgó Európa Bajnokságról, szólni kell. Anglia legyőzte Norvégiát és ezzel az elődöntőbe jutott. Ez még nem a mi honlapunk profilja, de az a sajtóvihar, amit a BBC a mérkőzésről szóló tudósítása kiváltott,

Goretti Szent Mária (1890-1902) Történetének két főszereplője van, Mária és Alessandro Serenelli, ez a 19 éves, nemi vágytól megvadult fiatalember, aki, mivel Mária ismételten nemet mondott neki, megölte. Két ember, két egymástól merőben eltérő életfelfogás. Alessando bizonyos értelemben „korunk hőse”: szabályokat, korlátokat nem ismerő, a maga vágyait mindenekelőtt érvényesítő akarnok.

Előző cikkünkben a hazai Oroszország-képet, annak változását és a változás okait tárgyaltuk, különös tekintettel a magyar jobboldalra. Legalább ilyen érdekes azonban a magyarországi Ukrajna-kép alakulása is, amelyet a jelek szerint a háború kevésbé, a kárpátaljai magyarok helyzete viszont annál inkább befolyásolt. Amikor korábban Oroszországról írtunk, már említettük a Medián áprilisi

A szovjet csapatok kivonulása után az átlagos magyarnak legfeljebb egy-egy vicces Jelcin-videó láttán jutottak eszébe oroszok. Ma pedig nincs még egy ország, amelyről ennyit beszélnének, a családi asztaltól a sarki sörözőig. A vélemények persze most is igen eltérőek. De hogyan is változott a hazai Oroszország-kép az utóbbi évtizedekben? Mindannyian tapasztalhattuk

Az előzőkben emlegettem a témát, de nem gondoltam, hogy a csodasor folytatódik. Eljött ugyanis a már valóban sokat emlegetett 45-ös érettségi találkozó ideje. Előző este be kellett látnom: bánom, hogy a következő nap már a Mikóba kell mennem. Annyira izgalmas volt készülni, csevegni napi rendszerességgel, fotókat küldeni, olyan komoly dolgokat