Magyar-Hon-Lap

Romsics Ignác az Európai utas 12. évfolyamának 43. számában fontos áttekintést adott arról, hogy az idők folyamán eleink mit gondoltak a trianoni diktátumról. Az első reakció aligha lehetett volna más, mint az elutasítás, sőt ebben ritkán látott nemzeti egység alakult ki. Abban viszont, hogy mi a kívánatos megoldás, már nem

Volt osztálytársaim most mosolyognak. Tudják, mekkora focista voltam. „Aranytartalék” Áronkával együtt. Mégis iskolabajnokok egyszer. Mert azért a csapat tagjai voltunk végig. Minden gyarló focitudásunkkal, de nagy-nagy közösségi érzéssel a kebelünkben. Most mégis erről „értekeznék”. Innen a baráti mosoly. Aki nem tudja, tanítja… Ám most nem erről van szó, hanem a

Dr. Surján László egy televíziós beszélgetés1 apropójául Örkény István 1976-ban a minnesotai egyetemen tartott előadását jelölte meg.2 A tizenhat évig nem publikált szöveg látszólag a közép-európai groteszkről szól, de valójában ezen irodalmi stílus, műfaj társadalmi hátterét igyekszik megvilágítani. Az író többek között az itt élő népek közös jellemzőjének tartja, hogy

Bár a népesedési krízis évtizedek óta az ország elsőszámú problémája, a baloldal kormányon tabusította, ellenzékben pedig félremagyarázta – értsd: szociális kérdéssé degradálta – a családpolitikát. Április óta nemzeti ellenzéke is van az Orbán-kormánynak. Őket viszont már nagyon is foglalkoztatja a téma. Esetükben nem a tények félremagyarázása, hanem inkább félreértése jelenti

„Nincs karácsony Corvin nélkül!” – szólt a szocialista reklámszlogen, hogy aztán a népnyelv a kétezres években Kevinre cserélje az ismert áruház nevét, utalva a tévékben menetrendszerűen leadott ünnepi vígjáték hősére. „Nincs karácsony Karácsonnyal” – ez már a legújabb verzió lehetne. Kérdés, van-e kedvünk egyáltalán nevetni. Tavaly ilyenkor még a Nyugat-Európában

Mi ad értelmet az életednek? Erre a kérdésre világos és eligazító feleletet adott a katekizmus, aminek 1995-ös kiadásában az első pontot így fogalmazták: Miért élünk a világon? Azért élünk a világon, hogy Istent és szeretetét megismerjük, azt viszonozzuk, és eljussunk az örök életre. De ki ismeri ma a katekizmust? Babits

A 20. századi férfimozgalmak története jól példázza aktuális társadalmi-kulturális problémáinkat. Az első férfimozgalmak az 1960-as években jelentek meg a nyugati országokban. A hollywoodi vagy éppen párizsi filmvásznakon még olyan ikonikus férfiszínészek szerepeltek, mint Alain Delon, Jean-Paul Belmondo, Marlon Brando, Al Pacino vagy Robert de Niro – de a társadalom mélyrétegeiben

Bevallom, belebonyolódtam már a címbe is. Mert kicsit értekezni akartam róla. Kicsit értelmezni azt. És arra jutottam, hogy azzal a történettel kapcsolatban, amiről ez a szó eszembe jutott semmi vész. Az egy szép, megindító mai mese. Sztori. És teljesen természetes, hogy nekem, Erdély szülötteként a természetes szó jutott az egészről

Kilencvenkilenc évvel ezelőtt ezt írta az Aradi közlöny: Budapestről táviratozzák. Dr. Giesswein Sándor, a magyar közélet értékes és jelentős egyénisége dőlt ki ma az élők sorából. Pap és politikus tudós és humanista, ki évtizedek óta vezető szerepet játszott a magyar tudományos és politikai világban, aki a szeretet és a tudás