Magyar-Hon-Lap

A nyugati kereszténységben január 6-a vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe. Ez a gazdag szimbolikájú, sok réteget rejtő ünnep a karácsony zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, míg a magyar szóhasználatban a vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének

Az okos emberek képesek részleteiben átlátni és bemutatni a számukra fontos ügyeket. A bölcs emberek – akik gyakran, de nem mindig az okosakból lesznek – röviden is képesek megtenni ugyanezt. Joseph Aloisius Ratzinger (1927–2022), azaz XVI. Benedek pápa kétségkívül okos ember volt. Fő műve (66 könyv és számtalan tanulmány közül

A hazai nyilvánosságban a VB-döntő eredményénél csak Németh Szilárd azon Facebook-kommentárja futott nagyobbat, miszerint „fehér, keresztény, európai értékeket képviselő ország lett a világbajnok”. Ugyanezt persze szitokként bármely globális napilap leírhatta volna, csakhogy a bejegyzés itt így zárul: „Hajrá, Argentína!” Így már mindjárt más. Fehérezni és keresztényezni ugyanis lehet, sőt kell,

Hálásak lehetünk Máté evangélistának: egyedül ő tudósított a napkeleti bölcsekről, akik nélkül már elképzelhetetlen a Karácsony. A fantázia királlyá tette őket, s nevet is adott nekik, bár erre még csak célzás sincs az evangéliumban. Szerepelnek a 14. századi Gesta Romanorumban is, ami rövid elbeszéléseknek és azok magyarázatainak latinul írt gyűjteménye.

A Blokád egy igazán jól sikerült magyar film. Köbli Norbert forgatókönyvíró (A vizsga, A berni követ, Félvilág, Szürke senkik, Örök tél, Apró mesék) már bizonyította, hogy ért a műfaji filmekhez. A Blokád egy feszes, jól megkomponált életrajzi film. Akikről szól, azok egy része még ma is aktív közszereplő (például Lezsák

Ez a foci ragadós valami. Nem tudok szabadulni tőle, mint témától. De tán nem is akarok, hisz annyi minden jut eszébe az embernek róla. Csak úgy ne járjak, mint Móricka, akinek bármiről ugyanaz jutott az eszébe… Igaz, az én apám nőgyógyász volt, így tán nekem megbocsáthatóbb, mint az előbb emlegetett

Mint már kiderült, néztem a focivébét. Sima argentin győzelemként indult, drámai csata lett a döntő. Élveztük. Drukkoltunk. Én – sosem gondoltam volna – az argentinoknak. Pedig sosem szerettem a focijukat. Valahogy olyan kemény, durva, fantáziátlannak tűntek. Maradona idején csak rá építettek. Ami nem mindig tett jót nekik. Őt sem szerettem.

1991. október 26-án emlékművet avattunk a mosonmagyaróvári sortűz helyén. Az avatásra összegyűlt ünneplők a városházától gyalog vonultak az emlékműhöz. Mellettem Dornbach Alajos képviselőtársam. (Boldog idők, amikor egy kormánytag és egy ellenzéki képviselő együtt vonul egy nemzeti jelentőségű eseményre.) Beszélgettünk. Dornbach nem örült, hogy október 23-a nemzeti ünnep lett. Értetlenkedésemre kifejtette:

Ki tudja, ki az a Karl Lueger? Nagyhatású beszédei szerint a németeket és a szlávokat, e két magasan fejlett népet, a magyarok valóságos rabságban tartják. Úgy véli, hogy minden baj forrása és központja Budapest, amelyet egyszerűen Juda-Pestnek keresztelt el. A magyar kapitalisták kíméletlenül elnyomják a szegény cseheket és németeket. A