Magyar-Hon-Lap

A nyugdíjas Fidesz-szavazók kiesése miatt az idő a Tisza Pártnak dolgozik – írta Facebook-oldalán Raskó György, a párt tanácsadója. A bejegyzést, amelyet nehéz nem vágykifejezésként értelmezni, a szerző azóta törölte. Nem így a jobboldali sajtó. De bűn-e, ha foglalkoznunk a politikai demográfiával?

Az elnökválasztás utáni sajtótájékoztatóján az amerikai nagykövet – minden diplomáciai szokást és látszatot félretéve – a korábbiaknál is keresetlenebbül támadta a magyar kormányt. Szerinte Trump nyílt támogatása lényegében kaszinózás volt, csak Orbán Viktor „nem pénzben játszott, hanem az amerikai–magyar kapcsolattal”.

De a klímára annál ártalmasabb, vagy egyáltalán a túlélésre annál ártalmasabb dolgot nem nagyon látok, mint hogyha kinő valahol a földtekén egy gombafelhő, vagy berepül mondjuk egy drón egy atomerőműbe.

A vajdasági Hét Nap két évvel ezelőtt jelentette meg Pap Ágota a nemzeti identitás pszichológiai aspektusairól szóló cikkét. A téma ma is időszerű, többek között azért, mert mindkét elemét, a nemzet fogalmát és a kollektív önazonosság tudatát világszerte támadják. „A nemzeti identitás egyéni vagy kollektív szintű azonosságérzet”, olvassuk a tanulmányban.

Amikor erre a pályára léptem, azzal a kifejezett szándékkal tettem, hogy a keresztény értékrend társadalmi képviseletét vállalom. Több mint három évtized után a naivitás lekopott, de a szándék maradt.

A kulturális tőke nem hasonlítható össze a pénztőkével. A kultúra – a pénzzel ellentétben – megosztva gyarapodik. Ha tetszik: kamatozik.

Az ember iszonyú gőgjében, a természetet uralni vágyó gerjedelmében azt hitte, ő az Isten, ő a mindenek ura. Ám tévedett, ismét csak tévedett.

A pocsék idők akkor kerülik el majd az ellenzéket, ha ezekben a mindenki által támogatható ügyekben egyetértenek a kormányzattal, a versenyt pedig nem a kormányoldal rágalmazása és megutáltatása révén, hanem a közös célok elérése szempontjából jobb javaslatokkal próbálják megnyerni.

Hogyan áll végül az egészségügy? Messzebb van az ideálistól, mint szeretnénk, de még messzebb az összeomlástól, amivel az aljasok riogatnak.