Magyar-Hon-Lap

Élt egyszer egy szegény öreg ember, aki napszámból tartotta el a kicsiny gyerekeit, a felesége már egy éve meghalt. De nagyapa, az öreg embereknek nem gyereki vannak, hanem unokái. Igazad van, ez az ember nem is volt nagyon öreg, de annak látszott: a sok munka és gond tükröződött az arcán.

Minden kornak megvannak a maga emblematikus Krisztus-ábrázolásai. A modern korban ez leginkább filmekben valósul meg: Jézus Krisztus Szupersztár, Zeffirelli, Scorsese, Mel Gibson stb. Ma talán a Kiválasztottak című sorozat képviseli leginkább ezt a minőséget, amely nagyrészt a tanítványok szemszögéből mutatja be a Krisztus-eseményt.

Olvasóinkat talán meglepte, hogy újabban mesék is olvashatók nálunk. Az első kettőnek a műfaja mese, de politikai tartalmúak voltak. A harmadik már jobban illeszkedett a valódi mesékhez. Most ismét egy mese jön, de a szerző nem magyar, hanem amerikai. Biden búcsúbeszédére keresztapám azt mondaná: mese habbal. Édesanyám erőteljesebben fogalmazna: ha

– Egy nagy túróst, – mondta mérgesen Nagyapám. – Tudhatnád, nincs igazabb a mesénél, de nincs ám. Ezért mondtam el neked ezt a mesét. Te is meséld tovább gyerekeidnek, unokáidnak.

Jó hírek érkeztek az interregnum állapotában lévő Egyesült Államokból. Tömeges kiábrándulás a baloldali politikából, hanyatló nézettségű liberális hírcsatornák, Trumpnak hűségesküt fogadó technomilliárdosok. Úgy tűnik, Kamala Harris bukása csupán az első csapás volt a Demokrata Párt univerzumára, a java csak most következik.

Úgy látszott, hogy Új-Zélandon nincs már sok tennivaló, Durkó különösen unni kezdte magát. Azt feszegette, hogy attól, hogy a klímaváltozással kapcsolatban butaságokat tesznek az emberek, még távolról sem biztos, hogy a pokolra kerülnek. Hát a pénz? – vágott vissza Durmó. De minek is vitázzak veled, eredj, nézz szét a nagyvilágban, megérdemelsz egy kis szabadságot.

Surján László meséi.

2022. május 13-án, pénteken történt. Belzebub sétálni indult, ha akarod ellenőrző körútnak is tarthatod. Bejárta a pokol bugyrait és mindenütt szorgalmasan ügyködő ördögfiókákat látott, akik jobbnál jobb ötletekkel kínozták az elkárhozottakat. Belzebubnak megakadt a szeme az egyiken.

Surján László meséi.

„Az idő a legérdekesebb dolgok egyike. Szubjektív és objektív egyszerre. Elmúlt és lesz. A múltat felidézzük, kutatjuk, a jövőt tervezzük, megpróbáljuk megjósolni. Legrövidebb a jelen. Mire megragadnánk, tovatűnik.” Ismeretlen szerző tette közzé a világhálón ezt a frappáns meghatározást. Egy olyan témáról, amely mindenkit érdekel. Egyszerű közembert, természettudóst, filozófust, matematikust, írót, költőt egyaránt.

A huszadik század retteneteinek ellensúlya, hogy kortársaink között megsokasodtak a példamutató életűek, s többüket, köztük Batthyány-Strattmann Lászlót már boldoggá avatta az Egyház.