Az elsősorban fiataloknak szóló, immár 12. Kerkai Est vendége Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, a kulturális blokkban Heinczinger Miklós, Kossuth-díjas előadóművész lépett fel. Azt est háziasszonya Déri Stefi, a Megafon véleményvezére volt.

Harrach Péter, az MKDSZ elnöke köszöntőjében a Kerkai Jenő Est célkitűzéseit ismertette. A névadó Kerkai Jenő jezsuita szerzetes a két világháború között fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozott.

Az általa keresztény-nemzeti alapon főként a vidéki fiatalok között szervezett társadalmi mozgalom, a KALOT tagjainak száma meghaladta a mai összes politikai párt együttes taglétszámát.

Ha erre mi nem is vagyunk képesek, szeretnénk olyan fórumot biztosítani a mai jobboldali érzelmű fiatalok számára, ahol közösen vitathatjuk meg az aktuális társadalmi kérdéseket, és megismerhetik a politika nem mindig könnyű, de nélkülözhetetlen gyakorlatát is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter először arról beszélt, hogy a közéleti érdeklődést a családjából szívta magába, amelyet a kommunista rendszer elutasítása, ügyvédként pedig a korban nagy fokú függetlenség jellemzett. Már gyerekként részt vett a rendszerváltás körüli tüntetéseken – tette hozzá.

Sokáig mégsem gondolta, hogy közéleti pályára lép majd, a családi hagyomány szerint ügyvédnek készült, azonban 2010-ben magával ragadta a politikai változás szele.

Gulyás Gergely – kérdésre – részletesen beszélt a miniszterelnökkel való közös munkáról, aki a kétségtelen politikai tehetsége mellett nagyon sok időt tölt az alapos felkészüléssel. A kommunikáció a kormány felsőbb szintjein közvetlen, udvarias, még a „köszönöm” is gyakran elhangzik. Bár a miniszterelnököt nem könnyű valamiről meggyőzni, az érvekre mindig nyitott, a vitákat végig szokta engedni, amíg megszületik a végső álláspont. Gulyás Gergely elmondta még: a miniszterelnököt „nem fertőzte meg” a modern, virtuális világ, talán ennek is köszönhető, hogy mindig teljes figyelemmel van jelen, képes összpontosítani, a figyelme minden részletre kiterjed.

A „Szőlő utcai ügyet”, pontosabban rágalmazási ügyet teljes mértékben alaptalannak nevezte.

Van néhány gyűlöletközpont az interneten, amelyekből 10 ezren teszik fel ugyanazt a kérdést, osztják, kommentelik ugyanazt a rágalmat, így működik ez a rendszer – világította meg a miniszter. Az online világban sajnos nagyon könnyű tisztességes emberek és családok becsületébe gázolni – tette hozzá.

Ugyanakkor Gulyás Gergely úgy gondolja, hogy a politikai eredménye ennek az ellenzék számára negatív, még az ő szavazóik józanabbul gondolkodó része sem hiszi el az alaptalan, súlyos vádakat. Kellene egy erkölcsi, közéleti minimum, abban a tekintetben is, hogy külföldön mit enged meg magának az ellenzék az ország politikai célú lejáratásában – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva elmondta: az ő személyes ízlésének sem felel meg mindig a karcosabb, harciasabb kommunikáció a „mi oldalunkon” sem, de „egy nagy néppártba ez talán belefér”. Aki viszont intellektuális tartalmat keres még a politikában, azt csak a mi oldalunkon találja meg – szögezte le. A politika világa leegyszerűsítő, a plakátokra csak néhány szót lehet kiírni, ez a műfajból is következik. A közéleti vitáknak a 90’ utáni jellege, ami még nyomokban tartalmazta az érdemi vitákat és a másik meggyőzésének a keresését, sajnos már sehol nem lelhető fel, globálisan megszűnőben van – tette hozzá.

Magyar Péterrel kapcsolatban a kérdés úgy hangzott, hogy bár néha úgy tűnhet, mintha jobboldali értékeket jelenítene meg, a gyakorlatban brüsszeli globalista érdekeket képvisel. Gulyás Gergely egyetértett ezzel a kijelentéssel, a lényeg azonban szerinte nem Magyar Péter személye, hanem

az a sok százezer-másfél millió bizonytalan szavazó, akik el fogják dönteni a 2026-os választást. Ők Gulyás Gergely szerint elsősorban aszerint döntenek majd, hogy a saját élethelyzetüket hogyan látják, hogyan tudják a jövőjüket elképzelni egy adott kormánnyal?

A Tisza párt mindent megtett azért, hogy a valódi arcát megmutassa, és ez egy elég ocsmány arc – hangsúlyozta a politikus: Hozzátette: az emberek elsősorban jövőt választanak, nem a „régi” vagy „új” arcok érdeklik őket. A Fidesz-KDNP innovatív politikai megoldásait, a családtámogatások kiterjedt rendszerét, a munkahelyek növekvő számát senki nem vitathatja. A fiataloknál a hatalommal szembeni lázadás természetes dolog, ezért a 30 év alattiak meggyőzése a kormányoldalnak valóban „nehezített pálya”, de nem lehetetlen, hiszen az ő jövőjükről is szó van.

A közép-európai helyzetéről Gulyás Gergely miniszter elmondta:

egyáltalán nem magától értetődő, hogy az itteni országok egyelőre meg tudták őrizni a kulturális homogenitásukat, amiben Magyarország 2015 után kulcsszerepet játszott.

A nyugat-európai szociális ellátórendszerek sokszor „nagyvonalúak”, de ennek árnyoldala, hogy akár munka nélkül is meg lehet élni – világította meg a társadalmi átrendeződés hátterét. Ez odavonzza a migránsokat, akik elsősorban a rokonokhoz mennek, ahol már egy hasonló kultúra van jelen. Németország bevándorlónegyedeiben járva meg lehet spórolni egy török utat – hangoztatta a rendszeresen utazó miniszter. Mivel a fiatalok is sokat utaznak, ők szembesülhetnek vele, hogy nem „eleve elrendelt” az, hogy a kulturális homogenitást és a biztonságot megőrizzük – tette hozzá. Itt csak egyszer lehet hibázni, mert aki egyszer bejön, és valamilyen jogon itt tartózkodik, azt nagyon nehéz kitenni, sőt sokszor már lehetetlen – szögezte le.

A manapság sokat emlegetett „szuverenitással” kapcsolatban elmondta, hogy az egyszerűen szólva az államterület feletti főhatalmat jelenti.

A mi érdekünk – mindannyiunké –, hogy ezt a magyar választópolgárok gyakorolják, ne külföldi gazdasági és politikai lobbicsoportok, vagyis ne váljon tét nélkülivé a választás.

Az Európai Unióval kapcsolatban Gulyás Gergely kifejtette: a közös szabályokra olyan területeken van szükség, amit az államok egymaguk nem képesek hatékonyan szabályozni (Schengen, egységes piaci versenyszabályok, stb.) A baj az, hogy az elmúlt két évtizede az EU-nak azzal telt, hogy az uniós intézmények hogyan tudják a saját hatáskörüket a szerződések kiterjesztése nélkül is bővíteni.

Egyszerűen nincs jogi alapja annak, hogy Brüsszelből akarnak mindenbe beleszólni – hangsúlyozta a miniszter.

Mi viszont uniós tagállamként joggal szeretnénk beleszólni a közös döntésekbe, mert nem értünk egyet azzal, ahogy az elmúlt 20 év telt. Az Európai Bizottság elnöke egy hivatalnok, az állam- és kormányfők alkalmazottja, nem önálló politikai aktor – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Mi nem akarunk Amerikai Egyesült Államokat, mi a szerződések szerinti működést szeretnénk látni, ott legyen aktív az EU, ahol a néhány közös politika működéséhez egységes szabályok elfogadására van szükség.

Az ukrajnai háború kapcsán a miniszter kifejtette: még Nyugat-Európának se biztos, hogy érdeke Ukrajna EU-s csatlakozása, de nekünk biztosan nem. Eddig az Európai Unió megkísérelt viszonylag objektív szabályokat érvényesíteni a tagjelöltekkel szemben, ettől eddig legfeljebb a nagyobb szigorúság irányába tértek el.

Ukrajna most semmilyen kritériumnak nem felel meg, nem lehetne felvenni az EU-ba.

Egyébként a szegény ukránok is elszenvedői annak, hogy az állam fennmaradása teljes mértékben a külföldi támogatástól függ, ez a háborúval, az alacsony életszínvonallal és az oroszéhoz hasonló korrupcióval párosulva nagyon veszélyes elegyet képez a többi tagország számára. A magyar pozíciót „halkan” szerinte sok ország támogatja, de a brüsszeli-amerikai nyomásnak a legtöbben nem mernek ellenállni, ezért jól jön nekik, ha van egy „Fekete Péter”, aki ezt nyíltan felvállalja.

Az Ukrajna által követelt biztonsági garanciákhoz sem tudnak érdemben hozzátenni semmit – szögezte le a miniszter.

A fiatalok külföldi útjaival kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: ő támogatja a külföldi tanulást, tapasztalatszerzést, élethelyzettő függően akár a munkavállalást is.

„Az dicséretes, ha valaki haza is jön, és az ott szerzett tudást itthon kamatoztatja” – fűzte hozzá.

A fiatalok politikába való bekapcsolódásának egy lehetséges útjaként az érvelő, elemző írásokat említette: „a jó politikai írások és helyzetelemzések nagyon hiányoznak”. Ha a tömegek nem is, a döntéshozók szívesen olvassák ezeket – tette hozzá. Mivel ő maga már hét éve folyamatosan a „legfiatalabb kormánytag”, nagyon reméli, hogy ez változni fog, és nem feltétlenül az ő kormányból való kikerülésével – válaszolta meg egy humoros felütéssel a közönség soraiból érkező újabb kérdést a miniszter. Gulyás Gergely hozzátette: valóban kevesen vannak a mai fiatalok között, akik a politikai szervezetekhez, pártokhoz szívesen csatlakoznának, ez generációs kérdés is. Talán a családalapítással változik ez a helyzet – tette hozzá. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette:

az egyházak szerinte elég erősek ahhoz, hogy a külső támadásokat kibírják, amíg az a belső indíttatás, amely az egészet létrehozta [azaz Jézus Krisztus lelkülete – a szerk.] megmarad.

„Hogyan látod Magyarországot 20 év múlva?” – hangzott a fiatalok által feltett utolsó kérdés. Gulyás Gergely válaszában elmondta: reméli, hogy legalább annyit fogunk fejlődni, mint amennyit az elmúlt 20 évben sikerült. Másrészt örülne, ha a jövőbe nagyobb bizalommal tekintő ország lennénk – zárta a tartalmas beszélgetést a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A teljes beszélgetés megtekinthető itt: