Keletről csak a Nap jöjjön, mondta édesapám a hozzánk keletről érkező kommunizmusra célozva. Ma elveszni látszik a nyugati vonzóerő. Eszünkbe jutott, hogy a kommunizmus nyugati termék: a Kommunista Kiáltványt Brüsszelben írták.

Apám hétéves volt, amikor Riedl Frigyes meghalt, így nem figyelhetett fel arra az irodalomtörténészre, aki világosan látta, hogy a nyugatimádat terén átestünk a ló túloldalára. Riedl Frigyes (1856-1921) hagyatékában egy meg nem írt könyv vázlata található, amelyet töredékessége ellenére nyomtatásban ki is adtak. A kéziratban számos olyan részlet van, amelynek alapján sajnálhatjuk, hogy a vázlatból nem született meg a könyv. A fejezetek egyrésze nemzetpolitikai jellegű és a trianoni csonkításra keresi a választ. Van azonban egy fejezet, amelyben a Nyugathoz való igazodást kritizálja. Az alábbiakban ezt ismertetem, a dőlten szedett idézeteknek meghagyva a vázlat jellegét és a korabeli helyesírást.

A magyar művelődés régóta nyugat felé van irányítva. Régóta, azóta, mióta Szent István felvette a kereszténységet, még pedig nem a keleti egyházit, hanem a rómait. A kereszténység eredetileg keleti vallás, de mi nyugati átdolgozásában vettük fel. Minden nagy művelődési mozgalom a nyugatról jött hozzánk. A kelet ellen forduló keresztes háború eszméje, mely II. Endre alatt magával ragadta a magyart is. A renaissance, melynek typikus képviselője Mátyás király volt. Nyugatról jött a könyvnyomtatás, a reformáció. Onnan a francia forradalom eszméi, onnan a liberalizmus és a demokratikus irányok, a parlamenti intézmény a miniszteri felelősséggel, amelyek a világ megújítását célozták. Nyugatról jött a kapitalizmus ellen való szervezkedés, a szocializmus.

A XIX. század minden jeles férfia nálunk a nyugatra utalt. A nyugat követése: haladás. Senki sem mondott ellen. Ellentmondani: sötét reakció. Ez közmeggyőződés. Csak annyiban kell korlátozni – azt mondják – amennyiben a magyar nemzeti szellemnek ártana. A nyugathoz csatlakozni kötelesség. Csak így lehet jövőnk. Igaz ez? Nem becsültük-e túl a nyugatot?

Fájdalmas, hogy még ma is itt él velünk ez a gondolat. Pedig a Nyugat kiválósága csak látszat, délibáb.

A technikai, műszaki eredményei eltörpülnek a szellemi, erkölcsi hanyatlás mellett. A Nyugatot ma követni, mondhatnám kritikátlanul majmolni, durva hiba. A saját gondolatok hiányának rosszul sikerült leplezése. A mai epigonok ráadásul már a nemzeti szellem fogalmával sem tudnak mit kedeni.

Helyes volt a nyugattól tanulni. Jó iskola. A nyugatot elmellőzni célszerűtlen, mi több, lehetetlen. Ám mi túlbecsültük a nyugatot. A háború ijesztően felébresztett. Tanuljunk tőle vigyázva és válogatva, de ne utánozzuk okvetlen; csak kritikával, és nem mindenben. A magyar­ nép önmagából merítse ideáljait.

Mindenben utánozni akartuk, de nem indig jól utánoztuk. Nem ép a jót. Amit jónak tartottunk, az sem volt jó. Nagy Magyarország Ázsia határán volt. A magyar nép ázsiai nép. A magyar oroszországi nép. Oroszok legyünk? Nem, magyarok.

Vissza Ázsiába? Nem rút visszaesés volna ez? Szégyenletes hanyatlás? Nem. Az Ázsiában keletkezett erkölcsi ideálok többet érnek, mint a modern európaiak. Európában bámulatos a technikai haladás. Ez is relatív. Vissza Ázsiába: nem oly borzasztó jelszó. Sőt talán bizonyos tekintetben ez haladás volna.

A vasutat, a telephont, a gázt, majd a villanyvilágítást el nem tanulni balgaság volna. De túlbecsültük. Nem voltunk mindig jó tanítványok, de … mindig tanítványok voltunk. Mindenben, mindig a nyugat, nyugat !

A nyugat nagy fogyatkozásai:

A) Erkölcsileg nincs haladás. Létért való küzdés élessége, kegyetlensége. Konc, marakodás.

B) Kapitalizmus.

C) Politika nagy hazugsága. Parlament. Háború. Szervezett vadság. A majoritás nem akarta a háborút, mégis… Nagy hazugság! Az eddig uralkodott nyugati irányok csődje.

D) Az emberiség nagy bajain nem segített. Szegénység. Egyenlőtlenség. Háború.

Mit eredményezett a nyugati műveltség? Nagyobb-e az emberek megelégedettsége? Boldogsága? Erkölcsi műveltsége? Nincs deficit? A háború után erkölcsi deficit ?

Ki ne ismerne rá korunk ezernyi nyűgére? Előttünk a kérdés: van-e mozgásterünk, avagy csak türelemmel várjuk a léggömbök kipukkadását?

Ami ma van, a józan ésszel, a természet törvényeivel ellentétes. Jönni fog a valódi „woke”, az ébredés, a kijózanodás.

Mit tehetünk ezért? A becsapott, orránál fogva vezetett, javaiból kiforgatott emberiség az őszinte szóra vágyik. Arra, hogy valaki végre kimondja: a király mezítelen. Ez a mi munkánk és nem is kevés.

Riedl Frigyes felvetéseit tovább gondolta:

Surján László