Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az orosz-ukrán háború idén várható fejleményeiről, Donald Trump és Grönland ügyéről, valamint a közös európai hadsereg tervéről nyilatkozott a Gondola.hu híroldalnak. Szemle.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint a 2026-os évre vonatkozó előrejelzések az orosz–ukrán háború kapcsán mindkét szélsőséges narratívát félrevezetőnek tartják: se az, hogy Ukrajna hamarosan összeomlik, se az, hogy Oroszország teljes veresége elkerülhetetlen. A valóság e kettő között helyezkedik el. Ukrajna katonailag nem áll összeomlás szélén, de társadalmilag és gazdaságilag komoly terhelés alatt áll, míg Oroszország nem esett össze és katonailag sem verhető meg rövid időn belül.
Ennek fényében 2026-ban Demkó szerint Ukrajna gyorsabb kimerülése és a háború befejezésére való nagyobb szükség kényszeríti majd engedményekre, ami területi veszteségekkel jár: várhatóan Ukrajna elveszíti területének mintegy húsz százalékát, a teljes Donbaszt, míg Zaporizzsja és Herszon megyékből csak körülbelül hetven–hetvenöt százalék marad az orosz ellenőrzés alatt. A tűzszünet létrejötte valószínűleg akkor következik be, amikor az egyik fél annyira kimerül, hogy kénytelen visszavonulni, és a teljes béke rövid távon nem várható; a tényleges békekötés évek vagy akár évtizedek múlva valósulhat meg.
A további orosz terjeszkedés („Novorosszija projekt”) realitását illetően Demkó hangsúlyozza, hogy Oroszországnak jelenleg nincs meg a katonai képessége nagyvárosok, például Odessza, Harkiv vagy Zaporizzsja elfoglalására. Az ehhez szükséges átkelés a Dnyeperen, valamint a több milliós városok bevétele túlzott erőforrásokat igényelne, különösen annak fényében, hogy a Donbasz kisebb városainak bevétele is évek óta komoly erőfeszítéseket kíván. A szakértő szerint tehát nem az akarat, hanem a képesség hiánya akadályozza a „Novorosszija” terv teljesítését, így az Oroszország által maximálisan elérhető területi cél jelenleg a Donbasz teljes elfoglalása és Zaporizzsja, valamint Herszon részleges megszerzése.
Trump és Grönland ügye kapcsán Demkó kiemeli, hogy a diplomáciai eredmény értéke attól függ, hogy az Egyesült Államok szuverenitást kap-e a grönlandi bázisok felett. Ha igen, ez valódi diplomáciai nyereség, mivel a szuverenitás a katonai biztonságot és a stratégiai előnyöket garantálja. Ha nem, az egész konfliktus politikailag kevésbé jelentős. Grönland katonai és stratégiai fontossága azonban nem csupán a jelenre, hanem a jövőre is vonatkozik: a rakétavédelmi és radar-rendszerek, az északi tengeri útvonalak ellenőrzése, valamint a jövőben kitermelhető ásványkincsek mind kiemelik szerepét. Demkó szerint Trump személyes motivációja elsősorban az volt, hogy „a jövő kincsét” Amerikának szerezze meg, és a történelmi érdemet is magának tulajdonítsa, nem pedig a jelenlegi orosz vagy kínai fenyegetettség elhárítása.
A közös európai hadsereg létrehozásáról szólva Demkó világosan fogalmaz: belátható időn belül nem lesz valódi, egységes európai hadsereg. A technikai, logisztikai és politikai akadályok rendkívül nagyok, a fegyverrendszerek inkompatibilitásától a döntési jogosultságok kérdéséig. Ugyanakkor a szakértő hangsúlyozza, hogy a kisebb, de azonnal megvalósítható lépések, az úgynevezett „alacsonyan függő gyümölcsök” rendkívül fontosak: a hadseregmozgások akadályainak, a bürokratikus korlátoknak, valamint az infrastruktúra hiányosságainak (hidak, utak, alagutak) megszüntetése komoly előrelépést jelenthet a katonai együttműködésben. A közös európai hadsereg, mint „magasan függő gyümölcs”, jelenleg technikailag, politikailag és kiképzés szempontjából is nehezen megvalósítható, de az együttműködés erősítése mindenképpen szükséges.
