Az orosz-ukrán háború a kereszténység szégyene olyan szempontból, hogy valóban keresztény öl keresztényt. A keresztény szervezetek próbálják ezt a szégyent mindkét oldalon enyhíteni – hangsúlyozta a Gondolának adott interjúban Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt európai parlamenti képviselője.

– Februárban megalakult a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció vallásszabadságért és az egyházakkal, vallási közösségekkel való párbeszédért felelős munkacsoportja, amelynek társelnökévé választották. Milyen kihívásokkal néznek szembe a keresztények Európán belül, mennyire van veszélyben például a vallásszabadság?

– A Patrióták munkacsoportját egy spanyol társelnökkel, Margarita de la Pisa Carriónnal együtt vezetjük. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a keresztényüldözés és a keresztények megkülönböztetése ellen kellett küzdenünk. Európában is létező a probléma: Franciaországban csak tavaly 35 templomot gyújtottak fel. Ugyanakkor a válsággóc, ahol az ember élete valóban veszélyben van keresztény hite miatt, Európán kívül található. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem vallási, hanem emberjogi kérdés.

Ma, ha nagyon költőien akarok fogalmazni, akkor a legnagyobb kihívás áttörni a közöny falát. Az európai döntéshozók jó része ugyanis mindenféle szabadságot fontosnak tart, de pont a vallásszabadság az, ami lényegében háttérbe szorul.

Sokéves tapasztalatom, hogy számos európai parlamenti képviselő egyszerűen nem tud a keresztények helyzetéről, az üldöztetésük mértékéről. Az ő országának a médiája, az ő pártjának a politikai környezete egyszerűen nem foglalkozik a kérdéssel. Ennek megoldásához kell a felvilágosító munka! Több szervezet is készít éves jelentést a vallásszabadság világbéli helyzetéről, ezekről minél több ülésen be kell számolnunk, így minél több döntéshozóhoz eljuthatnak a megdöbbentő adatok. Emellett szükség lenne az Európai Parlament intézményi rendszerén keresztül is nyilvánosságot biztosítani az áldozatoknak és az áldozatokért dolgozóknak. Fontos lenne az is, hogy az EU külpolitikai döntéshozói is figyelembe vegyék a vallásszabadság kérdését. Amikor egy országgal kapcsolatba kerülnek, s partnerséget kötnek, legyen alapvető elvárás a szabad vallásgyakorlás tényleges megléte.

– Milyen feladatok várnak a munkacsoportra az Európán kívüli keresztényüldöztetéssel kapcsolatban?

– Nincs meg a köztudatban, hogy a keresztényüldözés milyen mértékű a világban, és hogyha valakit a keresztény hite miatt meggyilkolnak Irakban vagy Szudánban, ahhoz Európának igenis köze van. Hogy miért? Azért, mert ők Európára, mint egy keresztény kultúrájú kontinensre tekintenek. Számítanak ránk, támogatást várnak tőlünk. Ha pedig nem számíthatnak erre a támogatásra, legalább politikai alapon, akkor kiszolgáltatottá válnak, mert az őket üldöző úgy gondol majd Európára, hogy ezeknek az embereknek a barátai, testvérei közönyösek.  Egy másik szempont, hogy az európai baloldal általánosságban nem tartja fontosnak a témát. Ezzel nem tudunk mit kezdeni, egyéneket persze lehet győzködni, és ennek van is néha eredménye. Sokszor átéltem azt, hogy amikor baloldali politikusok megfelelő formában szembesülnek a tényekkel, akkor jóindulatot mutatnak iránta.

Magyarország hozzáállása példaértékű, kifejezetten az, ahogy a hazánk a keresztények mellé állt a széles nemzetközi elismertségű Hungary Helps programmal. Ennek erőssége a helyben történő segítségnyújtás, ami nem egy absztrakt stratégia, hanem konkrét infrastrukturális és humanitárius projektek összessége.

Az oktatás és az egészségügy terén hatékonyan jelen tudunk lenni kórházfejlesztésekkel, szakrendelők létrehozásával, egészségügyi infrastruktúra kiépítésével, tehát olyan projektekkel, ami a szükséget szenvedők mindennapjait könnyíti meg.

– Bár nem keresztényüldözés, de Európa területén, az orosz-ukrán háború által is életveszélyes a helyzet, ráadásul furcsa kettősség jellemzi. Keresztény öl keresztényt Ukrajnában, de emellett keresztény szervezetek vállalnak nagy szerepet a humanitárius segítségnyújtásban. Ha véget ér a háború, akkor pedig a keresztény szervezeteknek még nagyobb szerepet jósolnak az újjáépítés terén, legyen az fizikai vagy lelki jellegű…

Az orosz-ukrán háború a kereszténység szégyene olyan szempontból, hogy valóban keresztény öl keresztényt. A keresztény szervezetek próbálják ezt a szégyent mindkét oldalon enyhíteni.

Világosan látjuk, hogy az egyházaknak békefenntartó, konfliktuskezelő és béketeremtő lehetőségük és, vállalásuk is van. Az egyházi szereplők a béketeremtés és az újjáépülés időszakában kulcsszerepet játszanak majd. Az elkövetett hibákat, bűnöket ők tudják orvosolni, persze máshogy, mint egy egészségügyi vagy szociális intézmény. A kettőre együtt lesz szükség a háborút követően.

A cikk folytatása a Gondola honlapján olvasható!

Gerzsenyi Krisztián