Az első világháborút lezáró békeszerződéseket úgy fogalmazták meg az akkori nagyhatalmak, hogy Nyugat-Európa és Oroszország között ne alakulhasson ki egy a Monarchiához hasonló, a nagyhatalmakkal versenyképes erő.

Németország az elveszített második világháború ellenére talpra tudott állni, ma az Európai Unió legerősebb gazdasága. A hajdani Osztrák-Magyar Monarchia tönkretevése a Nyugat számára sikeresebb volt, ugyanis Trianon a viszály mérgét hintette el a térségben.

Bár már száz éve felmerült a megbékélés és az összefogás gondolata, az etnikai feszültség minden jó szándékú közeledést lehetetlenné tett.

Pedig Trianon méregfogát csak így lehetne kihúzni. A Nézőpont Intézet a Charta XXI Egyesülttel együttműködve kilenc éve méri, hogy miként gondolkodnak szomszédaink rólunk, és mi hogyan vélekedünk róluk. Az eredményekről a Magyar Nemzet január 28-án számolt be. (Ukrajna sajnos nem mérhető: nincs hiteles adatbázis egy reprezentatívnak tekinthető mintához.)

A hat országra kiterjedő felmérés Romániát kivéve azt mutatja, hogy a magyarok többségének véleménye, olykor kétharmados vagy akár négyötödös arányban, jó az illető szomszédunkról. De a románok megítélése is látványosan javult: 2023-ban minden harmadik magyarnak volt jó véleménye Romániáról, ez idén januárra már 50 százalék. Minden második magyar tehát nem általánosított, megkülönböztette a szélsőséges nacionalistákat az átlag román emberektől, és az olykor rosszul lépő kormányt sem azonosította a román nemzettel.

Fordítva nem ilyen rózsás a helyzet. Szlovákia megítélése a legkiegyensúlyozottabb: mindkét országban kétharmad szerint pozitív a másik ország. A szerbek 70-80 százaléka szerint Magyarország megítélése pozitív. A románok közül is többen gondolnak pozitíven ránk, mint mi rájuk. Szlovénia, Horvátország és Ausztria felé fordított a helyzet, mi pozitívabban gondolunk rájuk, mint ők ránk.

A részletekben most ne merüljünk el. A lényeg, hogy a másik félről alkotott lakossági vélemény általában pozitív és javulóban van. Ez stabil hátteret jelent a megbékélést szorgalmazó kormányoknak. Az Ady sürgette összefogás késve és sok nehezen feldolgozható fájdalom közepette elérhető közelségbe került.

Surján László

Fotó: beremendi Megbékélés Kápolna