Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere volt a Kereszténydemokrata Est rendezvénysorozat vendége. A magyar honvédség korszakváltásáról és személyes elhivatottságáról kérdezte őt az est háziasszonya Déri Stefi újságíró, televíziós személyiség.
Az est kulturális részében fellépett Magyar Bori énekes és Péch Lóránt zongorista, akik igazi karácsonyi hangulatot varázsoltak a Városligeti Műjégpálya melletti helyszínen.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kérdésre válaszolva részletesen bemutatta azt a folyamatot, ami a balliberális kormányok alatt a Magyar Honvédség 2010 előtti teljes lepusztulásához vezetett. Ebben a privatizációhoz fűződő anyagi érdekek mellett például a ’68-as szellemiséghez tartozó álpacifizmus, a NATO automatikus védelmi hálójába vetett naiv bizalom is szerepet játszott. Ehhez jött még a sorkatonaság eltörlése, ami a honvédelemhez való ambivalens Kádár-kori viszonyulást lovagolta meg – fejtette ki a honvédelmi miniszter. Tény, hogy 2010-re például 17 tartalékosra redukálódott az állomány, ami egy professzionális haderő mellett is szakmai nonszensz. Tüzérképességünk egyáltalán nem volt, harckocsiból is csak néhány darab. „Borzalmas lelkiállapot alakult ki a haderőn belül, mert ha a katona nem érzi magát fontosnak, ha nem érzi azt, hogy a miénk, a társadalomé, ha értünk van, hogy fontos, amit csinál nap mint nap, akkor elveszíti a kedvét, elveszíti a motivációját” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.
2010-ben a hazafias, nemzeti erőknek egyértelmű volt, hogy nem maradhat haderő nélkül az ország, és a NATO sem fog megvédeni minket, hogyha nincsen önálló erőnk, amit így újra kell építeni – az eladott, amortizálódott szovjet haditechnika helyett már NATO-kompatibilis csúcstechnológiával. Ehhez viszont először a gazdaságot kellett rendbe tenni, ami sikerült is a nemzeti kormánynak, így érdemben 2015–16 körül indulhatott el a Zrínyi Haderőfejlesztési és Honvédelmi Program – emlékeztetett Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Ennek folyamatában vagyunk most, „a fő cél pedig egy hiteles, elrettentő erőt felmutatni képes haderő állandó fegyverben és készenlétben tartása, amely a világon bárhol képes megvédeni Magyarország érdekeit a nemzetközi partnereinkkel együttműködve, de szervezetileg önállóan is” – szögezte le.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy mennyit érdemes a nemzeti költségvetésből haderőre költeni? A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy először a magyar emberek biztonsági elvárásainak kell megfelelni, másodsorban pedig a NATO elvárásainak, amely a GDP két százaléka. A magyar kormány komolyan vette Donald Trump előző amerikai elnök figyelmeztetését, amely egy NATO-konferencián hangzott el, és valóban elérte ezt a 2%-os költségvetési ráfordítást, amit a következő években is fent kíván tartani. A Magyar Honvédség jelenleg is erőn felül teljesít például a nyugat-balkáni régiók nemzetközi katonai misszióiban (KFOR és EUFOR), a légierőnk részt vesz a Balti-államok, Szlovákia és Szlovénia légterének védelmében is. Ez nemcsak NATO-elvárás, de nekünk is jó, mivel „a haderőt folyamatosan mozgásban tartja, feladattal látja el, folyamatosan fejlesztjük a képességeinket, gyakoroljuk a tudásunkat, kipróbáljuk a beérkező új fegyverrendszereket, előjönnek a gyerekbetegségek” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a NATO alapvetően egy védelmi szervezet, amelynek a béke megőrzése a célja, és amely nemzeti haderőkből épül fel. A NATO katonai fenyegetésként azonosította Oroszországot, de mindkét fél igyekszik elkerülni a közvetlen konfliktust – tette hozzá.
Az utóbbi időben nagy figyelmet kapó csádi magyar katonai misszióról elmondta, hogy az alapvetően az afrikai Száhel-övezetből [a szó éhínséget jelent – a szerk.] kiinduló tömeges, illegális migráció elleni nemzetközi fellépéshez kapcsolódik, amelynek egyik kapuja ez az észak-közép-afrikai ország. A magyar kormánynak az az elve, hogy „nem a problémákat hozzuk ide, hanem lehetőségeink szerint odavisszük a diplomáciai és humanitárius segítséget, orvosokat, mezőgazdasági munkalehetőséget, ötletet, innovációt. Ezeknek a biztosítására, illetve a migráció kiváltó okaként jelenlévő terrorizmus ellen fellépő csádi haderő támogatására” is szükség van erre a magyar katonai misszióra, amely egyébként szintlépést jelent a nemzetközi katonai rangsorban elfoglalt helyünkre nézve is – állapította meg a honvédelmi miniszter. Megemlítette még a nemrégiben Magyarországon megtartott Adaptive Hussars 2023 többnemzeti NATO-hadgyakorlatot. A magyar katonák tökéletesen teljesítették a nemzetközi elvárásokat, miközben a magyar közigazgatás vészhelyzetekben érintett részeit is bevonták a gyakorlatba – hangsúlyozta a miniszter.
A beszélgetés végén személyesebb kérdéseket is feltett Déri Stefi Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, így a közönség megtudhatta például, hogy a honvédelmi miniszter nagyszülei és régebbi felmenői révén is katonacsaládból származik, így a hivatástudat a „vérében van”. Ezért is csatlakozott a tartalékosokhoz, amely rendszer a minisztersége alatt területvédelmi elven komoly átszervezésen esett át – így már „kapillárisszerűen” az egész országot lefedi, hathatós támogatást nyújtva a hivatásos egységeknek. A politikus a Huszár Alapítvány elnökségi tagjaként és miniszterként is a szívügyének tekinti a magyar huszárhagyományok felélesztését, amely ikonikus módon az egész világon fontos szerepet játszik, immár a modern fegyvernemekben is – itthon, az őshazájában viszont a kommunisták döntése nyomán leépítették. Végül, de nem utolsósorban felidézte, hogy londoni nagykövetsége idején több alkalommal lehetősége nyílt találkozni II. Erzsébet királynővel, aki szenvedélyesen érdeklődött a magyar lovas hagyományok iránt.
A teljes előadás videófelvétele itt megtekinthető:
Fotó: Szennyes Krisztián/vasarnap.hu
