A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint augusztustól októberig megkettőződött az MSZP választóinak a száma, de azért a cím becsapós, mondhatni kattintásvadász. Mert egyről kettőre jutni nem nagy dicsőség. Hasonló bulváros cím lehetne: a Mi Hazánk a harmadik legerősebb párt. Ez is igaz de mégsem biztos, hogy bejutna a parlamentbe, hiszen a választóknak csak 4 százaléka bízik benne.

Azon talán nem kell csodálkozni, hogy a Fidesz-KDNP továbbra is vezet. Ez 2006 óta így van. A mostani felmérés szerint a baloldalinak tekinthető pártok a kormányoldal 52 százalékával szemben összesen 20 százalékot érnek el, vagy még annyit sem, hiszen a külön-külön mért támogatásokat nem lehet egyszerűen összeadni. A szavazók nem okvetlenül követik a párelitek megegyezéseit.

A felmérésben az a leginkább figyelemre méltó, hogy a baloldali szavazók fele nem talál a DK-tól a Párbeszédig terjedő skálán egyetlen olyan szervezetet sem, amelyre hajlandó lenne szavazni. Ebben talán a Gyurcsány Ferenc elutasítása a legfontosabb tényező, amelyen eddig nem segített sem Dobrev Klára előtérbe tolása, sem az árnyékkormány megjelenése. Gyurcsányék jelenleg folytatják a kis gömböc technikát: bekebeleznek mindenkit, aki hozzájuk menekül a süllyedésben lévő pártjából.

Hogy a nehezedő megélhetési viszonyok között a magára maradt 20 százaléknyi baloldali szavazóból tud-e a kormányoldal valamennyi támogatót szerezni, az nyitott kérdés. Az 52 százalék azonban nem vakíthatja el a kormányt, még akkor sem, ha mögötte ott van a miniszterelnök személyével megelégedettek hatalmas, 53 százalékos tábora. A mostani felmérés szerint jelenleg 40 százalék baloldali érzelmű választópolgár van Magyarországon, és októberben mindössze 4 százalék, aki nem tudja, vagy nem válaszol a közvélemény-kutatóknak.

Ez a helyzet az MSZP közelgő, és teljesen jelentéktelen tisztújító kongresszusa előtt.

Szűk két év van a következő megméretésig, hiszen 2024-ben önkormányzati és európai választások is lesznek. Elég lesz-e ez az idő az ellenzéknek, hogy rendezze a sorait? Nehéz megjósolni. A teljeskörű kormányellenes összefogás idén tavasszal megbukott. Gyurcsány mintha arra játszana, hogy a küszöb alattiakat nem cipeli tovább magával, aki beáll a sorba, az jöhet, de csak DK színekben.

Ebben a felmérésben nem szerepel Márki-Zay Péter. Többször ígérte már a párttá alakulást, de ez még mindig várat magára. Most persze ki kell verekednie magát a törvénytelen pártfinanszírozási botrányból, ami nem lesz könnyű mutatvány. Ha sikerül is, nem sok reménye marad, hogy a miniszterelnökségért folyó versenyben elszenvedett veresége után magához, illetve esetleges új pártjához édesgesse a roncspártok híveit és a pártot nem választó baloldaliakat.

Sokszor leírtam már, de meg kell ismételnem: a kormányoldal számára ez a helyzet megnyugtató, de az ország számára nem jó. A parlamenti demokrácia versengő demokrácia. A versenyhez azonban legalább két komolyan vehető versenyző kell, s jelenleg nincs érdemi kihívó. Márki-Zay nem lecserélte az ellenzéket, hanem tönkre tetette.

Surján László