A kilencedik – idei utolsó – Kerkai Esten a lelki bevezetőt Balla János piarista mondta. A fiatal Balla atya az Evangélium isteni logikájáról beszélt: Isten Fia nem császárként, hanem egyszerű betlehemi csecsemőként jött el közénk, a Feltámadás csendje után sem a főpapokhoz ment el. Született és szerzett címek Istennek nem számítanak, csak az emberségünk – ez az isteni logika! A bevezető után Lelesziné Tóth Emese kápráztatta el a közönséget hagyományos karácsonyi énekekkel és énekelt verssel. A beszélgetést M. Dobos Marianne vezette, az est házigazdája Harrach Péter, az MKDSZ elnöke.
A fiatalok kérdéseit tolmácsolva M. Dobos Marianne az új Európai Bizottságról érdeklődött a nemzetközi szóvivőnél, amelyet a korábbi elnök, Ursula von der Leyen vezet. Kovács Zoltán szerint a magyar kormány nyíltan elmondta, miért nem tartja ezt jó ötletnek. Szerinte a brüsszeli politikában egy nagy játszma zajlik, a Bizottság évek óta arra törekszik, hogy felülírja a számára a szerződésekben kijelölt hatáskört, gyakorlatilag föderatív kormányt játszanak. Mi közben hatékonyan védjük a nemzeti érdekeket, így nem nekünk kell kiinni a keserű poharat, hanem azoknak a tagállamoknak, akik nem merik felvállalni, és így nem is tudják érvényesíteni a saját érdekeiket.
A következő kérdés az újonnan megalakult, a Fideszt és a KDNP-t is a soraiban tudó Patrióták Európárt EP-frakcióra vonatkozott, amely a napokban Budapesten tartotta kihelyezett frakcióülését. Kovács Zoltán elismerte, hogy nagyon nehéz dolguk van, nagyon erős a közegellenállás, Brüsszelben igyekeznek minden eszközzel a karanténba zárni ezeket a pártokat. A Patriótáknak több évtizedes, generációk által kiépített politikai struktúrákat kell lebontani, de valakinek hozzá kellett fognia, mivel Európa láthatóan bajban van. Donald Trump megválasztása ugyanakkor kedvező fejlemény, mely jelentősen felgyorsíthatja a változást – ismertette a nemzetközi kommunikációs államtitkár, szóvivő.
Természetesen az uniós források ügye is szóba került, amelyeket egyértelműen az Orbán-kormány politikai támadására használnak, ez már mindenki számára teljesen világos. Ezzel kapcsolatban Kovács zoltán megjegyezte: nem véletlen, hogy a magyar uniós elnökség a versenyképesség témáját tűzte zászlajára. Megállíthatatlan az a folyamat, ami Európában a versenyképesség csökkenését eredményezi. Így valójában az uniós pénzek nemcsak hozzánk nem jönnek, hanem sehová, nagyon rugalmatlan, nyögvenyelős a 7 éves költségvetési ciklus. Amerikában például 6 hónap, nálunk 2-3 év egy digitalizációs fejlesztés, óriási bürokratikus akadályokon kell áthatolniuk a gazdasági szereplőknek, és gyakran nem jut el arra a célra a pénz, amire szánják – világította meg a politikus. A kohéziós forrásokat a lemaradt régiók felzárkóztatására hozták létre, ehhez eredetileg semmiféle ideológiai, jogállamisági mechanizmust nem csatoltak – tette hozzá. Az, hogy most politikai fegyverként használják ezeket a pénzeket, nemcsak végtelenül erkölcstelen, hanem az uniós versenyképességet is komolyan rontja – szögezte le Kovács Zoltán.
A Bizottsággal nem lehet megállapodni, ha megegyezünk valamiben, rögtön újabb feltételek jönnek, írásbeli egyezményeket is simán felrúgnak. A magyar egyetemek kizárása az Erasmus-programból nemcsak politikai aljassága, hanem kifejezetten a közép-kelet-európai fiatalok versenyhátrányba hozását célozza – folytatta.
Egy következő kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: a politikai stílus a rendszerváltás óta is rendkívül sokat romlott, ez a társadalmi feszültségeket és a túlmediatizált világot tükrözi vissza. A politika impulzus alapúvá válik, nagyon sok benne az érzelem. Ide kapcsolódik a Magyar Péter-jelenség is: az új baloldali celebpolitikus egy szóval nem kért bocsánatot például azért, hogy az országnak nemzetbiztonsági károkat okozott egy politikai célú álhírkeltéssel, a budapesti szír és a damaszkuszi magyar nagykövetségeket is veszélybe sodorva. Ugyanakkor a nemzetközi szóvivő hangsúlyozta, hogy bármennyire is túmediatizált világban élünk, hosszabb távon a valóságnak, a hitelességnek még mindig kulcsszerepe van. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnököt idézte: „a mi legjobb szövetségesünk a valóság”. Kovács Zoltán a teljesítményben hisz, és ebben szerinte a nemzeti, polgári kormánynak nincs deficitje.
A Tisza-párt hívei újságírókat fenyegetnek, a nekik nem tetsző politikusok és közszereplők, vagy éppen egyszerű emberek ellen is ízléstelen, vállalhatatlan módon hergelnek – folytatta a nemzetközi szóvíviő. Ezért szerinte Menczer Tamásnak igaza volt abban, hogy ezt a politikát le kell állítani, tükröt tartani elé, szembesíteni önmagával. Magyar Péter egyébként elsősorban lengyel mintát követ, de ez a fajta fékevesztett agresszió a térség más országaiban is megjelent. Erre reagálni kell, ebben a párbajban nem mi választottuk a fegyvert – hangsúlyozta a nemzetközi kommunikációs államtitkár.
Tényleg szükség van-e külön toborzási politikára a fiatalok körében? – hangzott a következő kérdés a miniszterelnök tusványosi beszédére utalva. Kovács Zoltán szerint azért van rá szükség, mert a most fiatalok világképe már egészen más, mint az előző generációké. Ami például a rendszerváltó nemzedék vagy a Gyurcsány-korszak fiataljai számára politikai evidencia, az nekik már egyáltalán nem magától értetődő. El kell mondani, hogy honnét indultunk, minek az elveszítését kockáztatjuk. A digitális világban túl egyszerű, túl kényelmes minden, nem gondolunk bele a háttérben, a valóság mögött álló struktúrák jelentőségébe. A Magyar Péter-jelenség is „valóságtagadó”, hiszen életében nem végzett olyan munkát, mint amire jelentkezik – ezt a szembesítést el kell végezni, mielőtt katasztrófa, egy második Gyurcsány-korszak lesz.
A beszélgetés végén hobbijáról, a vadászatról is kérdezték Kovács Zoltánt, aki elmondta: ez az egyik legősibb tevékenység, ez is a valóság megismerésének szerves része, szemben például a woke valóságtagadásával, az ember mindenhatóságába vetett gőgös hitével.
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
