A Szentatya közelgő – második – budapesti látogatása előtt az ellenzéki megmondóemberek szokás szerint „megfejtették”, mi lehet Ferenc pápa „politikai célja” a történelmi jelentőségű vizittel. Mindez persze nem a mindenkori pápáról szól, hanem róluk, akik még mindig le vannak ragadva a marxi-engelsi doktrínánál: „a lét határozza meg a tudatot”.

Kezdjük talán az ultraprogresszív, szélsőségesen átpolitizált kereszténység-értelmezés hazai felkent apostolnőjével, Perintfalvi Ritával, akit – ki gondolta volna – éppen egy „nyugati sajtós” kérdezett meg arról, hogy ugyan miért látogat Ferenc pápa éppen most ebbe a putyinista diktatúrába? (Igazi költői kérdés, már benne van a válasz is). A felszabadítási-teológusnő válaszát természetesen nem teszi zsebre senki, aki nem osztozik az ő világnézetében és politikai felfogásában: „S ne feledjük el azt se, hogy a pápa a legdurvább rezsimeket is meglátogatja, mert jelenlétével akarja erősíteni a híveket. No, nem azokat, akik maguk is a támogatói vagy haszonélvezői az elnyomó diktatúrának. Hanem azokat, akik az egyre durvuló politikai jogfosztás és erőszak közegében is képesek az ellenállásra.”

Ki gondolná, hogy még ennél szélsőségesebb baloldali értelmezés is adható egy, a hívek elsöprő többsége számára örömteli és történelmi jelentőségű pápalátogatásra? Ehhez mondjuk a grazi egyetem teológia tanszékén és a Felszabtér blognál egy kicsit messzebbre kell mennünk, egészen a tengeren túlig – de legalábbis az Amerikai Népszava főszerkesztőjéig. A jól értesült Bartus László még azt is tudni véli, hogy „a magyarországi látogatás kikényszerítésével csapdát állítottak az Orbán-rendszer kormánypárti politikusai, publicistái és katolikus főpapjai az általuk utált pápának.” Értik, ugye? A „Kárpátok diktátora”, a Ferenc pápa egyik lehetséges utódaként is emlegetett magyar bíboros, meg egy pár éve katolizált kormánypárti újságíró egy nagy jobboldali összeesküvés keretében dróton rángatják Szent Péter utódát, a világegyház vezetőjét: evidens. És hogy mégis hogyan érték ezt el? Természetesen egy virtigli érzelmi zsarolással, aminek talán még Joe Biden is bedőlne. Az történt ugyanis – legalábbis Bartus László szerint –, hogy Orbánék elhitették a pápával, hogy „a magyarországi hívei sértve érzik magukat, mintha őket nem szeretné éppen annyira, mint a szlovákokat és a románokat (miközben emögött akkor is nacionalizmus állna csupán, ha igaz lenne), ezért beleegyezett egy magyarországi látogatásba.” Hát, ez valóban erős magyarázat! S mindeközben még szájzárat is tettek a szókimondásáról híres Ferenc pápára, hogy a háromnapos látogatás során biztosan elkerüljön minden „forró” (értsd: a fősodratú, ballib média által folyamatosan és egyoldalúan tematizált) közéleti témát, mint a „homoszexuálisok ellen indult hajsza” és „a magyar katolikus egyház pedofil papjainak áldozatai”. (Milyen érdekes, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény elsősorban épp a pedofília ellen kíván fellépni…)

Még szerencse, hogy azért a katolikus közbeszéd ennél jóval szélesebb tématartományban mozog – és hogy az egyház társadalmi tanításának védelmében (ideértve a homoszexualitás és a pedofília megítélését is) a világ számos vezetőjének „oda-oda szóló” Ferenc pápát ilyen könnyű Magyarországról semlegesíteni. Vagy talán Bartus László tudata ezúttal mégsincs összhangban a léttel…?

Persze keresztényként nem kell feltétlenül elvetnünk a marxi-engelsi világértelmezés idézett sarokpontját, de az Ige megtestesülését és földi életét (majd kereszthalálát és feltámadását) hirdető vallás követőiként azért érdemes lenne mindig hozzátennünk a másik oldalt is. A „lét és a tudat”, vagy inkább a test és lélek kölcsönösen és dinamikus formálják egymást. Ennek van jelentősége a pápalátogatás vonatkozásában is.

Nem kell meglepődnünk azon, hogy az Egyház és Vatikán állam mindenkori vezetője folyamatosan reagál a világpolitika fajsúlyos történéseire és a társadalmi viszonyokra, változásokra, így persze utazásai során is felmerülnek ilyen szempontok.

Ahogy a magyar közélet, politika formálói sem légüres térben élnek. De legalább keresztényként, katolikusként higgyünk már abban, hogy Szent Péter utódja elsősorban lelkipásztori megfontolásból látogat meg egy országot, az ottani híveket és persze minden érdeklődő embert. Az sem árt, ha néha gyakoroljuk a – hittel rendkívül közeli rokonságban álló – bizalom erényét is. A jelen esetben például hiszünk magának a pápának, aki magyarországi látogatásával kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Jövő pénteken három napra Budapestre, Magyarországra látogatok, hogy befejezzem a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából tett utat. Ez az út Európa közepébe is tart, ahol továbbra is a háború fagyos szelei fújnak, miközben sok ember elköltözése sürgős humanitárius kérdéseket tart napirenden. Most azonban szeretnék magyar testvéreimhez fordulni szeretettel, miközben várom, hogy meglátogassalak titeket: Tudom, hogy nagy buzgósággal készültök érkezésemre. Szívből köszönöm ezt nektek. Mindnyájatokat, mindenkit arra kérek, hogy kísérjetek el imádsággal ezen az úton!”

Matteo Bruni, a szentszéki sajtóközpont igazgatója még részletesebben számolt be Ferenc pápa budapesti látogatásáról nyilvános, bárki számára elérhető sajtótájékoztatóján. A Szentszék saját, hivatalos sajtóorgánumát, a Vatikáni Rádiót idézzük: „Az apostoli út középpontjában az európai egység, a fiatalok jövője és az ökumenikus párbeszéd áll majd. A pápa bátorítani fogja a magyar egyházat, amely megélte az üldözést, szólni fog a háború drámájáról, és felhívást intéz a békéért Magyarországon, mely 135 kilométernyi szakaszon határos a szenvedő Ukrajnával.” Azoknak, akik a pápalátogatás politikai üzeneteit keresik, javaslom a Szentatya álláspontjának tanulmányozását is az orosz-ukrán háború kérdésében, amely az együttérzésre, a menekültek segítésére és a békés megoldás keresésére helyezi a hangsúlyt. (Szabadon vessük ezt össze Magyarország, a magyar közélet szereplőinek álláspontjával, bármiféle pártpropaganda nélkül). A vatikáni hírforrás ezzel kapcsolatban még azt is megjegyzi, hogy a Szentatya „[a] magyarokon keresztül fog üzenni a pápa Európa egészének, melyet a nemzetek közössége épített föl lelkesen. Ez a lendület talán megkopott az évek során, és most el kell gondolkodni Európa és az európaiak szerepéről nemcsak politikai, hanem társadalmi és kulturális szempontból egyaránt.” Nem éppen lényegtelen kérdés, és igencsak megtisztelő „közvetítő” szerepkör Magyarországnak…

A pápai szóvivő külön kiemelte a magyar „földalatti” egyháznak a kommunista egyházüldözés alatti helytállását is, „amikor titokban szentelték a papokat, akik gyárakban dolgoztak. Ferenc pápa továbbá „[n]em felejti el a magyar szenteket és boldogokat, akik ma is szólnak hozzánk, kiemelten Mindszenty József bíboros, akinek Ferenc pápa 2019-ben elismerte hősies erényeit. Az ő hite, ellenállása és küzdelme fontos adalékot nyújt a magyar katolikusok megértéséhez.” Erős jelzés Mindszenty bíboros folyamatban lévő boldoggá avatásának ügyében…

Az ökumenizmus, illetve a környezet-, a család- és az életvédelem témái szintén nem ismeretlenek a magyarországi közbeszéd és a korábbi pápalátogatások (Csíksomlyó és Eucharisztikus Világkongresszus), illetve államfői audienciák vonatkozásában sem. Ezekről a kérdésekről a pápa már korábban is beszélt Áder János és Novák Katalin köztársasági elnökökkel, Orbán Viktor kormányfővel, illetve 2021 szeptemberében Budapesten a teljes magyar állami, illetve egyházi vezetéssel. Az erről megjelenő hírek szerint is „szívélyes légkörben” zajlottak ezek a beszélgetések, vagyis több volt az egyetértési pont, mint az – egyébként a demokráciákban és még az Egyházon belül is elég természetes – véleménykülönbségek. A pápalátogatás apostoli jellegét, illetve jelentőségét továbbá az is emeli, hogy kivételesen a Szentatyával tartanak majd a Vatikán olyan magas rangú tisztviselői, mint a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa, Claudio Gugerotti érsek és a Püspöki Kongregáció prefektusa, Robert Francis Prevost püspök is.

Aki tehát nemcsak „keresi” Ferenc pápa társadalmi-politikai üzeneteit, annak javaslom, hogy tájékozódjon elsősorban a katolikus Egyházhoz kötődő hivatalos hírforrásokból (Vatikáni Rádió, Magyar Kurír), illetve hallgassa meg magát a Szentatyát vasárnap 9.30-kor a Kossuth Lajos téren. (Javasolt órákkal előbb odaérkezni összecsukható székekkel). Így megélhetjük nemcsak az egyetemes összetartozás felemelő élményét, de valóban elmondhatjuk, hogy ez az élményünk (létünk) fogja meghatározni a tudatunkat: Ferenc pápa üzenetének hívő befogadását.

Hojdák Gergely