Goretti Szent Mária (1890-1902)

Történetének két főszereplője van, Mária és Alessandro Serenelli, ez a 19 éves, nemi vágytól megvadult fiatalember, aki, mivel Mária ismételten nemet mondott neki, megölte. Két ember, két egymástól merőben eltérő életfelfogás. Alessando bizonyos értelemben „korunk hőse”: szabályokat, korlátokat nem ismerő, a maga vágyait mindenekelőtt érvényesítő akarnok. Mária viszont tisztában van azzal, hogy mit lehet, s mit nem. Bár hiába, de megmondja Alessanronak: bűn, amit akarsz, elkárhozol, ha megteszed.

Ma a világ elutasít mindent, ami korlátozza a nemiség bármi formában történő kielégítését, sőt nyílt harcot indít minden és mindenki ellen, aki nem tartja természetesnek azt is, ami elfogadhatatlan. A szüzességéhez az életénél jobban ragaszkodó Goretti Mária a fiatalság példaképe lehetne, ha a mai szülők, pedagógusok és lelkipásztorok kellő hangsúllyal beszélnének az új generációnak a tiszta élet értelméről. Sajnos a nemiség tabutéma lett: akiknek felelősségük volna szólni, inkább hallgatnak, mintsem hogy szembe szálljanak a korszellemmel. Nem véletlen, hogy XII. Pius pápa a szentté avatáskor a szülőket is megszólította. „Tanulják meg belőle [Goretti Mária életéből] a családapák és családanyák: Istentől kapott gyermekeiket hogyan kell komolyan és szentül nevelniük bátor helytállásra és a katolikus vallás parancsainak megtartására olyannyira, hogy ha gyermekeik erkölcsi veszélybe kerülnek, az Úr kegyelmének segítségével mégis legyőzhetetleneknek, sérthetetleneknek és szeplő nélkülieknek bizonyuljanak.” Goretti Mária története mindenkit meg kell érintsen. „Nem mindnyájan nyerünk vértanúi hivatást, – folytatta XII. Pius pápa – de a keresztény erényesség megvalósítására mindnyájan hivatva vagyunk. Az erényesség pedig erőt tételez fel, amely, ha nem is versenyezhet ennek az angyali tisztaságú leánynak kegyelmi nagyságával, mégis megkívánja mindannyiunk részéről a mindhalálig tartó mindennapos szorgos munkálkodást és soha el nem hagyható éber erőfeszítést”.

Ferenc pápa a megbocsátást emelte ki, ezért idézte a már halálára készülő Mária szavait: „Megbocsátok neki, és azt akarom, hogy velem legyen a mennyben”. A megbocsátás az irgalmas szeretet legnyilvánvalóbb megnyilvánulása, – tanítja ennek kapcsán Ferenc pápa.

Alessando Serenelli harminc év börtönt kapott. Kiszabadulása után felkereste Mária édesanyját és bocsánatát kérte, amit meg is kapott. Az áldozat anyja és gyilkosa együtt áldoztak meg a következő Karácsonykor.

Hát én? Meg tudok-e bocsátani azoknak, akiket vélt vagy valós okokból ellenségeimnek tartok? Kicsinyes bosszúval próbálom őket ellehetetleníteni, megbüntetni, vagy keresem a megbocsátás és megbékélés útját, ami egyébként kötelező, gondoljunk csak a Miatyánk ötödik kérésére.

Surján László