Jelen sorok írásakor már a 700 ezret közelíti az Ukrajnából érkezett menekültek száma. A háború, illetve háborús fenyegetés elől hozzánk érkezők áradata, s az arra adott humanitárius válasz már hónapok óta kiemelt híranyag a hazai médiában. De mi a helyzet a határ túloldalára eljuttatott segítséggel?

Mint ismert, a magyar kormány – Híd Kárpátaljáért elnevezéssel – egy nappal a háború kitörése után nagyszabású segélyakciót indított az ottani magyarság, illetve a hazánkba menekülők támogatásának céljával. A kormány az akció koordinátoraként a hat legnagyobb segélyszervezetet (Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Református Szeretetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt) vonta be partnerként a kezdeményezésbe. Az érintett szervezetek felhívásukban tartós élelmiszerek felajánlását kérték a lakosságtól és a vállalkozásoktól, továbbá készpénz adományozását is lehetővé tették, adományvonalon és számlaszámon keresztül egyaránt.

Rekordértékű állami küldemény

A kormány – a Hungary Helps Program révén – közvetlenül is kivette részét a segítségnyújtásból. A magyar állam március elején – történetének egyik legnagyobb humanitárius segélyakciójaként – mintegy 1,6 millió euró értékben küldött segélyt Kárpátaljára. A tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket és kisgyermekek ellátásához szükséges termékeket szállító kamionkonvoj két fázisban szállította le az adományt.

A segélyprojekt célja a szülőföldjén maradt magyarság, valamint a Belső-Ukrajnából Kárpátaljára menekültek egyidejű támogatása volt. A háború kitörése után ugyanis napokon belül belső menekültek tízezrei árasztották el a régió városait, teljesen megtöltve az alkalmi tömegszállásokat. Egy részük később továbbment a szomszédos országokba, mások viszont helyben próbáltak boldogulni. Ráadásul a harcok kiterjedésével az érkezők számának további növekedése várható. Tovább fokozza a humanitárius válságot a lakossági felvásárlási pánik és a fontosabb árucikkek – köztük az üzemanyag, az alapélelmiszerek és a gyógyszerek – hiánya, miközben a lakosok a bankoknál is sorban állnak a készpénzért. Ráadásul az infláció is meglódult, a liszt bolti ára például a háború kitörése óta a kétszeresére emelkedett.

Az említett segélyakció mellett más állami hátterű szervezetek is kivették részüket a segítségnyújtásból. A határon túli magyarok támogatására szakosodott Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. például – adománygyűjtő akciójuk eredményeként – értékes használati cikkeket küldött a rászoruló kárpátaljai magyar családoknak, amelyeket az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül juttattak el az érintetteknek.

Jelentősen növeli majd az Ukrajna területére irányuló magyar állami segélyakciók összegszerű nagyságát, ha Magyarország a jövőben a Szíjjártó Péter külügyminiszter által említett Kijev környéki iskola- és kórház-újraépítésébe is bekapcsolódik.

Több száz tonna élelmiszer, gyógyszer és ruha a „nagyoktól”

A nagy karitatív szervezetek – a magyar államhoz hasonlóan – szintén rekordértékben küldtek segélyszállítmányokat Kárpátaljára. A Katolikus Karitász adományát a szervezet ún. Orvosmissziójának a tagjai kézbesítették, akik 2017 óta látnak el szolgálatot a térségben, így kellő helyismerettel rendelkeznek. (A Katolikus Karitász orvosai azóta már 23 erdélyi, délvidéki és kárpátaljai településen fordultak meg, ahol közel ötezer gyermekvizsgálatot, több mint háromezer felnőtt prevenciós szűrést és közel ezer nőgyógyászati rákszűrést végeztek el.)

Beregszászi központtal ugyancsak régóta jelen van Kárpátalján az Ökumenikus Segélyszervezet, amely szükség esetén akár több tízezer Belső-Ukrajnából érkezett menekült, illetve rászoruló helyi lakos ellátását is képes megszervezni, magyarországi szállítmányokkal enyhítve az élelmiszer- és áruhiányt. Mint közleményükben elmondták, munkájuk során kiemelt figyelmet fordítanak a jelentős magyar lakossággal bíró településekre. A nyilvánosság számára az Ökumenikus Segélyszervezet kárpátaljai tevékenysége március elején került reflektorfénybe, amikor Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó a szervezet jószolgálati nagyköveteként a helyszínre látogatott, hogy határszemlén ismerje meg a háború elől elmenekültek helyzetét.

Ugyancsak jelentős mennyiségű, több száz tonna tartós élelmiszert, higiénés terméket, gyógyszert és ruhát juttatott el Kárpátaljára a Magyar Református Szeretetszolgálat. A háború kitörése óta egyébként már négyezren jelentkeztek a szervezethez önkéntes szolgálatra. A szeretetszolgálat a háború végéig három kisbuszt is kölcsönadott a helyi református egyház számára, három buszsofőrrel pedig határozott idejű munkaszerződést kötöttek, így segítve az adománycsomagok gyorsabb kiszállítását a távolabbi településekre.

A reformátusok egyébként május végén immár 14. alkalommal rendezik meg Szeretethíd elnevezésű önkéntes-toborzó akciójukat, amelynek célja a helyi magánszemélyek és közösségek bevonása a különféle települési projektekbe. Az eddig már több tízezer embert megszólító, országokon átívelő kezdeményezés idén „Szeretethíd Kárpátaljáért” néven fut, amelynek keretében a menekültek helyi megsegítésén túl a határon túlra szánt adományok leadására is lehetőséget biztosítanak a lakosság számára.

A Baptista Szeretetszolgálat elsősorban a Belső-Ukrajnából érkezett menekülteknek nyújt segítséget Kárpátalján. Helyi partnerszervezetükkel együttműködve közel két tonna tartós élelmiszert, gyermektápszert és higiéniai eszközt szállítottak egy Beregszász melletti keresztény táborba. A táborban a nyugat-ukrajnai Rivnéből elmenekített árva gyerekek és nevelőik találtak átmeneti otthonra. A beregszászi baptista gyülekezetben pedig minden nap meleg étellel várják a menekülteket, miközben a nehéz helyzetben lévő magyar őslakosságnak is igyekeznek segíteni.

Ugyancsak helyi partnerszervezetével együtt bonyolította le az adományszervezést a Magyar Vöröskereszt, amely az Ukrán Vöröskereszt Kárpátaljai Megyei Szervezetével közösen szállította ki és osztotta szét Beregszászon a mintegy egytonnás segélyszállítmányt. A csomagokba elsősorban tartós élelmiszer – liszt, cukor, étolaj, rizs stb. – került, amivel helyben meg tudták oldani a lakosság ellátását. A beregszászi küldeményt a következő napokban egy nagyobb, 24 tonnás szállítmány követte Kárpátalja központjába, Ungvárra, amely tartós élelmiszereket, ásványvizet, elsősegélydobozokat, takarókat, higiéniás termékeket, aggregátort, hálózsákokat, valamint egyszer használatos étkészleteket tartalmazott. A Vöröskereszt egyúttal a további helyi igényeket is felmérte.

Visszafelé a Vereckei-hágón

Bár az Ukrajnába irányuló magyar tárgyi adományok túlnyomó többsége – történelmi, helyismereti és érzelmi szempontból érthető módon – Kárpátaljára irányult, a hazánkból indult segélykaravánok jelentős része nem állt meg a történelmi magyar határnál. Bár mostanában szokása az ukrán politikusoknak, hogy köszönet helyett szavaikkal durván belerúgnak Magyarországba, a magyar karitatív jelenlét lényegében a háború sújtotta ország teljes területén kimutatható.

Az Ökumenikus Segélyszervezet például – noha központja Beregszászon található – hivatalosan országos szervezetként van bejegyezve Ukrajnában. Nemrég a galíciai nagyvárosban, Lembergben (Lviv) hoztak létre humanitárius központot és raktárbázist, hogy hatékonyan segíthessék a térségbe érkező menekülteket és a helyi befogadó közösségeket. A segítségnyújtás során – a hagyományos adományszervezés mellett – a gyermekek speciális igényeire és a pszichoszociális segítségnyújtásra is nagy figyelmet fordítanak. A lembergi iroda ezenkívül nemzetközi feladatot is ellát: az egyházi segélyszervezeteket tömörítő szövetség, az ACT Alliance segélyprogramját koordinálja.

Az Ökumenikus Segélyszervezet egyébként a Magyarországról érkezett adományokat Ukrajnán belül összesen 11 térségben – Kárpátalja és a lembergi régió mellett Ternopil, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Dnyipro, Zaporizsje, Harkov, Poltava, Cserkaszi városokban és környékükön – teríti. Ez havonta 250 tonna segélycsomag kiszállítását jelenti, amelyek hetven százalékban tartós élelmiszert, kisebb részben pedig higiéniai és gyermekápolási cikkeket tartalmaznak. A június végéig tervezett segélyprogram összértéke eléri az egymilliárd forintot.

Szintén aktívan jelen van Ukrajna Kárpátalján kívüli részén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkba vitt többször is segélyszállítmányokat, közvetett módon pedig a harcok által érintett Mikolajiv településen élőket is segíti. Az ivano-frankivszki szállítmányok konyhai sátrakat, gulyáságyút és tartós élelmiszert tartalmaztak, lehetővé téve, hogy a helyi máltai szervezet napi háromezer adag meleg ételt osszon ki a menekülteknek.

A nagy segélyszervezetek mellett a kisebb közösségek is megmutatták, hogy a magyarok – felülemelkedve az ukrán politikusok rosszindulatán – nemcsak Kárpátalja esetében, hanem magyar–ukrán viszonylatban is képesek az emberbaráti segítségre. A keresztény érdekvédelmi szervezet, a CitizenGO magyarországi közösségének a tagjai például a háború kitörését követő napokban összesen 150 ezer eurót utaltak át egyenlő mértékben öt katolikus segélyszervezet – a magyar, a szlovák és a lengyel Karitász, valamint az ukrán Caritas Spes és a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye karitatív szolgálata – számára. A Caritas Spes, amint azt köszönőlevelében is hangsúlyozta, a pénzadományt elsősorban a lebombázott, illetve a katonailag megszállt területek közelében élő, kitelepített gyermekek megsegítésére fordította.

A történet itt természetesen nem ér véget. Ha egyszer majd valaki egy nyugalmasabb időszakban hajlandó lesz összegezni az Ukrajnába irányuló magyar segélyakciók főbb paramétereit – legyen szó fizikai vagy pénzbeli mutatókról –, valószínűleg maguk a segélyezettek lepődnek meg leginkább az „agresszor szövetségesének” kikiáltott ország segítőkészségén. Bár az is igaz, hogy az ilyen szükséghelyzetekben a köszönet a legkevésbé fontos szempont.

Kovács Erik