De mert ember vagyok, nem lélektelen gép, hát nem ezt mondom szenvtelenül, hogy utódaim, hanem ezt kiáltom, ordítom, kérdem tele aggódással: mi lesz veletek gyermekeim, unokáim?

Mert nekünk már egyszerű. Elrúgtuk a hatvanat, pár év még a nyugdíj (ha megérjük), pár év még az élet maga, aztán a többit majd látjuk. Persze sokkal másképp, mint most. Addig tesszük a dolgunk, elmegyünk szavazni április harmadikán, s mert még él bennünk a tudatos magyar, hát természetesen a kormánypártokra szavazunk, itt Békésen meg Dankó Bélára is, aki annyi pályázattal segítette a várost, a környéket, a választókerületét, amennyit képviselő még nem hordott ide, és aki alföldi létére csak meleg mosollyal tud szólni a „székelyeiről.” No, meg bevonalazzuk a három nemet a népszavazáson, amellyel azt üzenjük: a gyerekekeink a miénk. 

Aztán reménykedünk. S közben gondolkodni próbálunk. Például olyanokon, mint Fritz Klump, aki arról beszél, hogy: „ami számodra igazság, az számomra nem.” Persze kérdezi is rögvest, igaz ez? Mert napjainkban sok ember számára az igazság választható áru. Ami döbbenetes. Mi lenne, ha egy pilóta számára a fizika törvényeinek igazsága is vitatható lenne? Hisz „még az üzleti alapelvek, amelyek ténylegesen működnek, is bibliai alapúak.” Ma tanulságos figyelni a vezetés különböző szintjeit. Az igazság az igazság, nem számít, hol találod meg – mondják. Csak a vezető egyáltalán keresse, és azt találja meg, ami a valódi, nem azt, ami éppen klappol az ő elképzelésire. Lásd az épp kirobbantott háborút.

Közben lezajlott március 15, lement a „végtelelen” Békemenet, tiszta magyar beszédet mondott a magyar vezető. Csupa üdítő tavaszi dolgok. Ám mégis, a legreménykeltőbb a Nemzeti Örökség Intézetének felmérése, mely szerint a fiatalok szeretik Magyarországot! Számukra fontos a haza, túlnyomó többségük otthon érzi magát és szereti Magyarországot. A nemzeti jelképekhez való kötődés tekintetében a zászló és a nemzeti himnusz áll az első helyen, ezeket a fiatalok legalább kétharmada tartja fontosnak. Kiderült az is, hogy érdeklődnek a történelem és a nemzeti ünnepek iránt, amelyek közül az augusztus 20. és a március 15. a legnépszerűbbek. A magyarországi fiatalok büszkék a magyarságukra és a magyar hősökre. Leginkább a tudósainkra, a sportolóinkra, a magyar írókra és költőkre. Jól van ez így, nagyon is jól.

George Pataki, New York állam volt kormányzója lenyűgözőnek nevezte, amit a magyar kormány és a helyhatóságok tesznek az ukrajnai menekültekért, miután ellátogatott a magyar-ukrán határ melletti segítségpontra. Igen. És arra is, ahogy a magyarok teljesen önzetlenül segítenek a menekülőkön, mert van szívük, de eszük is, hisz látják a különbséget az egyszál agresszív fiatal férfi migráns és a gyermekeivel menekülő családanya között.

Mindezek tudatában arra kérünk téged drága jó Istenünk, őrizd meg maradék józan eszünk, tarts meg minket hitedben, s e rengeteg jóból adj másoknak is. Hogy utódaink utódainak is lehessenek utódai.

**

A fiatalok számára fontos a haza, túlnyomó többségük otthon érzi magát és szereti Magyarországot egy felmérés szerint – tudatta a Nemzeti Örökség Intézete közleményben az MTI-vel március 11-én egy tavaly nyáron készített felmérést ismertetve.

    A nemzeti ünnepek kapcsán megkérdezett fiatalok több mint fele válaszolta, hogy érdeklik a március 15-ei megemlékezések, többségük részt vett és részt vesz iskolán kívül szervezett megemlékezésen is.
    A felmérés szerint a nemzeti jelképekhez való kötődés tekintetében a zászló és a nemzeti himnusz áll az első helyen, ezeket a fiatalok legalább kétharmada tartja fontosnak. Március 15-én a többségük visel kokárdát, ami leginkább a középiskolásokra, a kistelepülésen élőkre, a felsőfokú végzettségűekre és a megyeszékhelyeken élőkre jellemző.
    Ugyanakkor kiderült az is, hogy a megkérdezett 16-29 évesek érdeklődnek a történelem és azon belül a nemzeti ünnepek iránt, amelyek közül az augusztus 20. és a március 15. kapcsán szervezett megemlékezések a legnépszerűbbek.
    A közlemény szerint Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a felmérés kapcsán kiemelte: az intézet tavaly azért indította el a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programját, mert fontos, hogy segítse a fiatalokat abban, hogy érdeklődésük és kíváncsiságuk megmaradjon a magyar történelem iránt, hiszen a magyar történelem megismerése és megértése eredményezheti az erős nemzeti identitás kialakulását.
    A közlemény szerint a kutatás kapcsán Rácz Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: „A felmérésből egyebek mellett az is kiderült, hogy nemzeti ünnepeken szervezett megemlékezéseket mi, fiatalok ma már szívesen követnénk akár inkább az online térben is. 55 százalékunk Youtube-, 52 százalékunk pedig Facebook-tartalmak útján venne részt ezeken az eseményeken, míg csupán 42 százalékunk olvasna róluk hagyományosabb formában. Törekednünk kell tehát arra a jövőben, hogy nemzeti összetartozásunkat kifejező ünnepeinket a 21. század követelményeihez jobban igazodva, online is elérhetővé tegyük, vagyis abban a térben is szélesebb utat nyissunk a történelem és a nemzeti ünnepek iránti érdeklődésnek, amelyet a fiatalok oly fontos kommunikációs csatornának tartanak.”
    A közlemény szerint Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet vezetője a felmérés kapcsán megjegyezte, hogy az utóbbi évtizedben a magyar identitás erősödését tapasztalták a fiatalok körében.
    „A magyarországi fiatalok büszkék a magyarságukra és a magyar hősökre. Leginkább a tudósainkra, akikre 62 százalékuk, a sportolóinkra, akikre 58 százalék, míg a magyar írókra és költőkre minden második 16-29 éves büszke” – közölte.
    A kutatást a Nézőpont Intézet készítette 2021 júniusában a Nemzeti Örökség Intézete megbízásából a 16-29 évesek körében.