Miértek és kételyek sorjáznak. Miért vállaltad a szenvedést Uram? Miért a kínt és a halált, ráadásul a megszégyenítő gyalázatot?
 
Lehetett volna másképp? A tudós teológusok szerint igen. Semmi nem korlátozta a Mindenhatót, amikor elhatározta a Megváltást. 

Ha pedig ez így van, akkor kell legyen valami lényegi üzenete nemcsak magának a Megváltásnak, hanem annak is, hogy pont ezen a módon történt.

Szögezzük le, Isten bármi más módját is választhatta volna a megváltásnak. Sőt, hogy a helyzet még világosabb legyen, a teremtéskor is három út állt rendelkezésre. Teremthetett volna az Atya olyan világot, amelyben nincs bűn, s következésképp nincs megváltás sem. Teremthetett volna olyan világot, amelyben van bűn, de nincs bocsánat, nincs megváltás. De olyant teremtett, amelyben van irgalom. Van szabad akarat, tehát van bűn, és van irgalom, tehát van megváltás. Ám, amint említettem, nem volt szükségszerű, hogy a megváltás Jézus kínszenvedése és halála révén következzék be. 

Tehát akkor miért? Ha például a bűn megvallása és megbánása elég lett volna, megismertük volna Isten végtelen irgalmát, de nem észleltük volna végtelen szeretetét. Ha Jézus értünk viselt szenvedésére gondolunk és arra a mondatára, hogy nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja barátaiért, akkor rá kell jönnünk, hogy a Jézust mozgató erő az irántunk való szeretet. A szeretetet egyébként parancsba kaptuk mi is. Ez volt az Atya elgondolása, és ennek engedelmeskedett Jézus, mint vérrel verejtékező ember. Az engedelmesség tehát a másik elem, ami erőt adott Jézusnak a keresztút végig járásához. 

Itt találjuk meg a keresztény élet titkát: szeretet és engedelmesség segít át bennünket azokon a testi vagy lelki szenvedéseken, amelyeket életünk folyamán át kell élnünk, és amelyekben helyt kell állnunk. Amelyekkel Szent Pál meglepő szavai szerint kiegészíthetjük, ami híja van Krisztus szenvedésének. Volna ilyen? Aligha. De az apostol ezzel vezet rá, hogy a magunk fájdalmát hozzá tehetjük Jézuséhoz, s ez a lehetőség ad értelmet annak a szónak: engesztelés. 

Ez a három, a szeretet, az engedelmesség és az engesztelés teszi elviselhetővé az életünk, sőt ezek teszik széppé azt. A XXI. században az eszét és kultúráját vesztő emberek tombolása borzalmas jövőt vetít elénk. A járvány sorra ragadja el embertársainkat vagy nehéz betegséggel teszi próbára őket. Alattomos daganatok támadnak ránk a maguk biológia valóságában és szellemi értelemben is. Gyengül a testünk és gyengül Krisztus misztikus teste, az Egyház is. De nem nagyszerű, hogy ezek a bajok mind legyőzhetők? Szeretettel, engedelmességgel, engeszteléssel. Itt a pálya, itt a tér. Az életünk célba ér. Bizonyság rá a Feltámadás.

Surján László