A Štandard szlovák napilap 2021. november 4-én szlovák, lengyel és angol nyelven közreadta tizennyolc közéleti személyiségnek, köztük a lap főszerkesztőjének nyilatkozatát. Magyarország hivatalosan kiállt a szerintünk is méltatlan uniós támadásnak kitett Lengyelország mellett, a szlovák értelmiségiek ezzel a lépéssel bizonyos értelemben a jelenlegi szlovák kormány helyett léptek[1]. Az alábbiakban a nyilatkozat nyers fordítása. A nyitóképen Andrzej Duda köztársasági elnök.
Az elmúlt hetekben kiéleződött a vita az Európai Unió hatóságai és Lengyelország között. A vita több éve húzódik, és tárgya a lengyel igazságügyi reform, a lengyel városok és önkormányzatok által a hagyományos család támogatása érdekében hozott néhány intézkedés, valamint az, hogy a lengyel alkotmánybíróság az eugenikus abortuszok tiltásával erősítette meg nem született emberek védelmét.
Az uniós hatóságok pénzügyi szankciókat vezettek be Lengyelországgal szemben, és továbbiak is várhatók. Mindezt a jogállamiság és az EU alapját képező értékek nevében teszik.
Lengyelország védelmében megjegyezzük, hogy ez az ország évtizedes ellenséges médiakampánnyal néz szembe, amelynek célja, hogy torz képet alkosson a lengyel politikai életéről, és Lengyelországot olyan helynek mutassa be, ahol a demokráciát állítólag egy tekintélyelvű rendszer fenyegeti.
Ez a kép hamis. Nem kell mindenben egyet értenünk a lengyel kormányok politikájával, de azt látjuk, hogy Lengyelország demokratikus, szabad ország, ahol szabad választások után mindig zökkenőmentesen zajlik a kormányváltás.
Hogy ma, a kommunizmus bukása után, egységes Európában élhetünk, az inkább Lengyelország érdeme, mint bármely más egyetlen nemzet érdeme. Ezért abszurd, hogy éppen a szabadság védelmének hagyományával rendelkező Lengyelország kerül a problémás ország helyzetébe.
A konfliktus eszkalációjában az uniós intézmények is kiveszik a részüket. Az Európai Parlament állásfoglalásai Lengyelországot támadják és olyan területeken fogalmaznak meg vele szemben követeléseket, ahol a lengyel és az uniós jog szerint a döntéshozatal Lengyelország hatáskörébe tartozik. Ezek az állásfoglalások hamisan értelmezik az, ami Lengyelországban az élet és a család védelme terén történik
A posztkommunista igazságszolgáltatás átalakítása például a kommunizmus bukása után mindenütt probléma, és semmi sem indokolja, hogy a kormányok ennek kezelésére tett erőfeszítéseit azonnal a bíróságok függetlensége elleni lépésnek tekintsék. Az Unió nem mutatott be érdemi bizonyítékot a lengyel bíróságok függetlenségének elvesztésére. Az igazságszolgáltatás ügye egyébként is a lengyel kormányok hatáskörébe tartozik.
Felháborító az a módszer, amelyet az uniós hatóságok választottak arra, hogy nyomást gyakoroljanak Lengyelországra. Ez a pénzügyi zsarolás. Nyugat-Európa országai a hidegháború idején a jólét hullámát élték meg, míg a kelet-európai országok polgárai a kommunizmus elleni harcban áldozatosan vállalták az üldöztetéseket. Miután ezek az áldozatok meghozták gyümölcsüket a kommunizmus bukása és Európa újraegyesítése formájában, Kelet-Európa polgárai fájdalmas gazdasági átalakuláson mentek keresztül, míg a nyugat-európai országok kelet felé bővítették piacaikat. Az EU gazdag nyugati része pedig ma anyagilag büntetni merészeli a szegényebb tagállamokat, egyszerűen azért, mert bizonyos kérdésekben mernek más nézetet képviselni. Az EU intézményeinek képviselői közül néhánynak hiányzik a történelmi emlékezete.
A Lengyelországra nehezedő évtizedes média- és politikai nyomás valódi okának azt tartjuk, hogy Lengyelország – ahogy azt történelme során annyiszor tette – megvédi állampolgárainak azt a jogát, hogy nagy múltra visszatekintő történelmi hagyományaik és bevált értékeik szerint élhessenek hazájukban és Európában. Ezek a hagyományok és értékek tartósabbak, mint azok a divatos politikai irányzatok, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még Lengyelország jelenlegi kritikusai számára is idegenek voltak. Támogatjuk Lengyelország azon erőfeszítéseit, hogy megvédje polgárai ezen jogát, és kifejezzük szolidaritásunkat Lengyelországgal.
Felszólítjuk az uniós hatóságokat, hogy változtassák meg hozzáállásukat, ésszerű önmérsékletet tanúsítsanak, hogy a konfliktus ne eszkalálódjék, és ne fenyegessék Lengyelországot további szankciókkal. Felszólítjuk őket, hogy tegyenek lépéseket a konfliktus megoldása érdekében. A Lengyelországra nehezedő nyomás fokozása sajnos nem vezet megoldáshoz.
Pozsonyban, 2021. november 4-én
Aláírók:
Vladimír Palko volt belügyminiszter, publicista
Božidara Turzonovová, színésznő, egyetemi tanár
František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács volt elnöke
Jaroslav Daniška, a Štandard napilap főszerkesztője
Ján Čarnogurský volt miniszterelnök
Homza Márton történész, egyetemi tanár
Bauer Rudolf, Kassa volt polgármestere és a Kassa Önkormányzati Régió elnöke
Milan Bočkay, festő
Štefan Bučko, színész, egyetemi oktató
Anton Chromík, ügyvéd és családbarát aktivista
Andrássy Olivér, humorista
Horák Péter matematikus, egyetemi tanár
Dušan Škvarna történész, egyetemi tanár
Ján Zambor költő, irodalomtudós, egyetemi tanár
Pavol Hric, a kassai Kommunizmus Áldozatainak Múzeumának alapítója
Juraj Šúst publicista a harmadik szektorban dolgozik
Pavol Rankov, író
Kuna Marián filozófus, egyetemi oktató
[1] Ez a nyilatkozat eredetije elérhető a Štandard internetes oldalán https://dennikstandard.sk/133290/vyhlasenie-o-solidarite-s-polskom/.
